Chapter Two▲

Érdekes kép és RiRin érkezése.. Vagy mind ez csak álom volt? ▲

- Na kis királylány...Szépen elmondom a szabályokat... - kezdte. Én ránéztem nagy szemekkel, mert kíváncsi voltam, hogy mit talál ki az én édes drága testvérem. - Nincs pia, se buli, és ha mind ez az eszedbe jutna, gondolj vissza a szabályra. Cigizni cigizhetsz, de mértékkel. Ha viszont azt veszem észre, hogy  mindennap körülbelül dobozokkal szívsz el, akkor még azt is megvonom tőled. Csupán azért engedem meg mert tudom milyen nehéz róla leszokni, ezért szépen apránként szoktatlak le róla. Megegyeztünk?
- Meg - válaszoltam. Végül is ezt akartam. Szerencsére úgy látszik Luhan is komolyan gondolja. - Akkor ez mától érvényes?! Ugye?!
- Nem, ez onnantól érvényes, mikor már a halálos ágyadon fekszel tüdő rák miatt, vagy máj betegség miatt.
- Ez nem vicces Luhan.
- Igen mától - mondta. - Na most egyedül hagylak és majd szólok ha kaja van - mosolygott - Ne feledd..Sőt írd fel egy papírra és függeszd ki az ágyadhoz vagy valahová.
- Minden bárba ragasztatok ilyet, nem? Nyugi nem felejtem el csak menj már - nevettem és közben toltam kifelé.
- Ez még az én házam attól, hogy te is.. - mondta de én rácsaptam az ajtót. Ráugrottam az ágyamra és elgondolkodtam az eddigi életemen. Körbe néztem a szobámon, hogy kicsit megszokjam. Felálltam és kinéztem a teraszom ajtaján keresztül a kertbe. Egy hatalmas medence volt ott, így nem bírtam ki, hogy ki ne próbáljam. Gyorsan átöltöztem bikinibe és lementem gyorsan mindent és mindenkit hátrahagyva magam mögött. Luhan úgy nézett rám mint egy holdkórosra. Bementem a vízbe, ami még azért elég hideg volt, de nem érdekelt és elkezdtem úszkálni ott. A tesóm is bejött egy gumi matraccal a hóna alatt. - Na akkor most megkapod a magadét - vigyorgott és lelocsolt egy vödör vízzel. De, hogy honnan szedett vödröt, az már az ő titka marad.
- Tőlem iis - jött Kyungsoo is és ő slaggal locsolt nem pedig vödörrel.
- Srácook - kiáltottam, de ők nem hagyták abba. - Elééég - ordítottam. Hál istennek erre már abbahagyták, de nevetve.- Végre. Mellesleg honnan jött ez az ötlet? Na sipirc.. - toltam kifelé Luhant.
- De ez az én házam! Az én medencéém - kiabálta miközben toltam ki.
- Én meg a hugod vagyok.
- Jó megyek már - ugrott ki a medence szélére majd szépen lassan bearaszolt a házba. Én felfeküdtem a gumi matracra és összevissza keringtem a vízen mint gólyafos a levegőben.
- Jól érzed magad? - szólalt meg valaki. Úgy megijedtem, hogy lefordultam a matracról, majd mikor felnéztem Kai állt ott.
- Ja csak te vagy... - kezdtem majd visszafeküdtem.
- Csak én igen. Gyere be enni - mondta kicsit lekezelően majd visszament a házba. Én morogtam egyet, mire visszafordult. - Akár éhen is dögölhetsz felőlem, de ne az én hibám legyen, jó? Mellesleg..Jó lenne ha kijönnél. Más is él itt rajtad kívül és nem hiszem hogy megszeretnének vakulni - mondta komoran.
- Szerintem már megtették - mondtam miközben lehunytam a szememet. - Szegénykék elvesztették szemük világát miattad. Jaj jaj Kai.. - ráztam óvatosan a fejemet, hogy le ne essek. Kai csak a vízbe ugrott és felfordította a matracomat. - Te normális vagy? - álltam vele szembe.
- Teljesen - mondta. A szája sarkában egy halvány kis mosoly jelent meg. - Mondtam, hogy gyere enni... És biztos vagy te abban, hogy miattam vesztették el a szemük világát, ha már te így fogalmaztál?!
- Igen.. Tudod számomra nem vagy adonisz.. Jó, oké talán kicsit..egy nagyon kis mértékben jó pasi vagy de... Most..kit akarok hülyíteni? Számomra nagyon nem vagy az.. Szóval felőlem azt csinálsz amit akarsz - mondtam és elindultam kifelé a medencéből, de Kai megragadt és visszarántott.
- Nem is akarok neked Adonisz lenni..Sőt semmid nem akarok lenni. Mellesleg..én nem vagyok éhes..Ezeket - kezdte, majd lekapta a felsőjét és a nadrágját, így csak egy boxer maradt rajta - Vidd már be - nyomta a kezembe.
- Minek? Nem tudod itt hagyni? - kérdeztem, ugyan megfogtam őket és kimásztam közben. - Mindegy beviszem.. Mikor kell mennetek próbára?
- Fél háromra - válaszolt becsukott szemekkel, ebből tudtam, hogy ott kell hagynom. Hát így is tettem. Lassan besétáltam a nappaliba, ahol minden tekintet rám szegeződött.
- Miért fogod te Kai cuccait?
- Miért nem hagyta kint?
- Jártok?
- Tetszik neked? - jöttek a jobbnál jobb kérdések.
- Ájájájáj..honnan veszitek, hogy járunk és fúj. Mellesleg egyáltalán nem tetszik - vigyorogtam. - És megkért, hogy hozzam be - mondtam és megjelent mellettem a tiszta vizes, bőrig ázott Kai -irtó jól nézett ki-, és megfogta a cuccait majd egyik kezét a derekamra tette. Ezen én kissé meglepődtem így kikerekedtek a szemeim és elléptem mellőle. Ő csak vigyorgott mint egy vad alma. - Jézusom hová kerültem - forgattam a szemeimet majd felmentem az emeletre, összefogtam a hajamat és felvettem egy kis toppot meg egy rövid, pamut nadrágot. Mikor indultam volna lefelé, Kaival találtam szembe magamat. Próbáltam kikerülni őt, de mindig elém vágott. - Komolyan ilyen gyerekes vagy? - néztem  rá olyan 'Te most viccelsz?' fejjel.
- Nem én nem gyerekes vagyok, hanem rideg - válaszolt. Egyébként nagyon is jó volt a válasza,de azért most is látszott az a halvány mosoly. Kikerült és elment a szobájába, majd körülbelül 10 perc múlva az ajtómon kopogtattak.
- Tessék - szóltam majd szinte mindegyik fiú bejött.
- Mentünk akkor - mondta Kai, Luhan pedig bejött és megölelt.
- Jó - válaszoltam.
Miután mindenki kiment én leültem az ágyamra és elkezdtem nézni a falat.
- Ja és mire haza jövünk itthon legyél - rontott be Kai.
- Miért mennék el?
- Mert tudom, hogy bulis voltál, és biztos nem könnyű lemondani a bulikról - vigyorgott.
- Képzeld nagyon is egyszerű - álltam fel.
- Jó mindegy.. - mondta és kiment a szobámból.
Leültem a gépem elé majd megnéztem a dolgaimat, amiket meg kellett.
- XIUMIIN -kiáltott valaki. Én a lépcső tetejére álltam ahonnan egy csinos, szép lányt pillantottam meg bőröndökkel a lábánál. - Oh, szia - mosolygott rám.
- Szia.. Te Xiumin barátnője vagy?
- Te Exo barátnő vagy? - kérdezte velem együtt. - Mi? Jaj dehogy is - nevetett. - Xiumin a testvérem - mosolygott. - RiRin vagyok - mosolygott.
- Én Huan. Nekem Luhan a testvérem. Senki nem a pasim - mondtam és lementem hozzá.
- Hát Luhan nagyon aranyos - mosolygott és a fejét lehajtotta.- Mellesleg hol vannak?
- Fogalmam nincs..Annyit tudok, hogy majd jönnek - mondtam és közben helyet foglaltam az étkező asztalhoz tartozó faszékre. - Mellesleg..te találkoztál már a többiekkel? - kérdeztem miközben megfordítottam a széket és terpeszben ültem le.
- Igen - mosolygott. - Mellesleg főzzek valamit?
- Most értél ide.. Miért főznél?
- Mert mikor jövök mindig elvárják, hogy főzzek. Szóval fűzök neked..hm..Rizses zöldséges husit - mondta és elkezdett a hűtőben kotorászni.
- Értem. Neked..Kairól..
- Kai? - kérdezte miközben válla felett nézett rám. - Ő egy roppant aranyos fiú. Kyungsooval nagyon jóban vannak és nekem Kyungsoo az egyik legfontosabb ember a földön Xiumin után.
- Kai? Az a Kai? Egy emberről beszélünk?
- Valószínű - nevetett.
- Császtok - rontott be Kai - RiRin - mosolygott kicsit majd megölelte a felszólított személyt. Én csak az asztalra könyököltem és elkezdtem utánozni, majd dörmögtem magamba egy 'Seggfej'-et.  - Mikor jöttél? Megint főzöl? - kérdezte mosolyogva.
- Szia Kai.. Igen megint - nevetett. - Te pedig megint csak vagy - mondta RiRin és Kai bólintott egyet. - A többiek?
- Kint vannak az udvaron - mondta Kai és leült velem szembe. Ririn gyorsan kifutott én pedig a konyha tulsó felét kezdtem bámulni, hogy ne Kait kelljen. - Szóval Huan..Áh semmi..nem is akartam semmit mondani - állt fel nevetve majd zsebre tett kezekkel elindult kifelé.
- Pöcs - dörmögtem az orrom alatt. Erre ő a válla fölött hátra nézett és elmosolyodott. - Mit mosolyogsz?
- Azt, hogy alig ismersz..
- De épp elég ennyi is , hogy tudja, egy pöcs vagy - mondtam miközben sóhajtottam egyet.
- Igen? Ennyi erővel te egy hisztis liba vagy, vagy egy beképzelt kurva aki folyton bulikba jár a szexért, és a részegségért - jött közelebb hozzám és a vállam felé hajolt. Én felé fordultam és egy hatalmas pofont lekevertem neki.
- Ha esetleg tudnál is valamit az életemről.. - mondtam és felálltam az asztaltól de Kai megfogta a csuklómat.
- Látod épp ezért mondtam neked, hogy nem is ismersz - válaszolt miközben én háttal voltam neki. Én elkomorodtam,mert hát valljuk be igaza van.
- Igen, ez igaz. Örülsz? Igazad van - fordultam felé de ő még mindig a csuklómat fogta. A keze meleg és bársonyos volt. Jó volt az érintése, de azért nem vagyok belé szerelmes se nem tetszik.
- Tökéletesen boldog vagyok - mondta mosolyogva majd elengedte a kezemet és kivonult a teraszra majd a medencéhez ment,ahol RiRint átkarolta. Én felmentem a szobámba a cigis dobozomért majd a teraszomra mentem, ahonnan láttam az egész bagázst, kivéve Kait. Igazából nem is hiányoltam. Minek? Csak egy...hülye..helyes..mi? Mindegy..egy hülye pöcs.
- Neked nem elég reggelente három szál? - szólalt meg valaki. Hátra fordultam és jé..Ki volt ott?
- Kai, neked nem mindegy? Te követsz engem? És honnan tudtad, hogy 3 szál?
- Onnan, hogy senki nem cigizik itt és a szemetesbe a teraszon mindig három csikk van. És nem követlek, csak szólni akartam, hogy ma mennek moziba RiRinék.
Én bólintottam egyet. Remek. A saját tesómék nem hívnak meg moziba de RiRint viszik. Jó.Beleszívtam egyet a cigimbe, majd Kai kivette a kezemből és elkezdte ő szívni.
- Te normális vagy? - kérdeztem mert arra számítottam, hogy köhögni fog mint állat, de csendbe maradt, leült és közben elszívta azt a cigit, ami magamnak szántam.
- Igen - mondta miután utolsó fújással kiengedte a cigi füstöt. - Inkább én szívjam mint te - mondta ezzel felállt és a kukába dobta a cigicsikket. Elment a szobámból és a teraszomról is és én már lusta voltam új cigit elővenni, így csak leültem és néztem ki a fejemből.Majd bementem a szobámba és lefeküdtem az ágyra miközben az agyamat jártattam az egész helyzeten. Vajon milyen lesz itt élni? Mindenkivel jóban leszek? (Kivéve Kaival). Hirtelen lecsukódott a szemem és elaludtam.
Lementem megnézni, hogy itthon vannak e még a többiek. Leszaladtam a konyhába és szedtem magamnak RiRin főztjéből majd a nappaliba akartam vonulni, de ott volt Kai.
- Még nem mentetek el?
- Én nem mentem - válaszolta.
- Miért nem?
- Mert nem akartam egyedül hagyni veled a házat - vigyorgott.Én csak kinyújtottam rá a nyelvemet és leültem az étkező asztalhoz, hogy magamba tömjem a főztöt. Miután megtettem elindultam kezet mosni és Kai is jött velem. - Bocsi, de tudod ez a mosdó szép élményekkel gazdagodott és nem akarom, hogy elrontsd...
- Ja és FÚJ és veled jobb lesz mi?
- Igen - mondta komolyan majd eléggé hangosan és erőből bevágta az ajtót - Ez kicsit hangos volt..
- 'Kicsit' - mutattam idézőjeleket. Megmostam a kezemet, majd elindultam volna kifelé. - Kai...most ez szórakozik velem? - kérdeztem miközben próbáltam volna kinyitni az ajtót. Kai odajött mellém és ő is erőből megpróbálta kinyitni,de neki se sikerült. - Ne már.. Baszki itt hideg van - mondtam és leültem a kád szélére.
- Na várjál valahogy kiműtöm magunkat innen - mondta és elkezdett neki menni az ajtónak mint valami faltörő kos. Már vagy félórája ezzel szórakozott,de nem sikerült.
- Hagyjad..majd valaki kinyitja.. - mondta már kicsit kábán, mert eléggé álmos voltam.
- Álmos vagy? - kérdezte miközben leült mellém. Én bólintottam majd előre hajtottam a fejemet, hogy tudjak aludni. Csak annyit vettem észre, hogy Kai befeküdt a kádba. - Gyere ide és aludj - mondta.
-  Ó még mit nem - mondtam és inkább a földre ültem. Erre Kai kimászott, mellém ült és megpaskolta a vállát. - Most komolyan rajtad aludjak el? - kérdeztem. Ő bólintott , majd egyik karjával átkarolta a derekamat és magához húzott. Én óvatosan a vállára hajtottam a fejemet és közben azon gondolkodtam, hogy most valami kandi kamera veszi ezt. vagy tényleg ilyen figyelmes. - Ettől még semmi nem változik - mondtam lehunyt szemekkel.
- Én is tudom, de álmos vagy és nem várhatom el tőled, hogy ébren maradj, hisz nem tudjuk mikor állítanak haza.
Mikor felkeltem eléggé furcsa pózban találtam magamat, ugyan is Kai ölében feküdtem és közben a lábait öleltem. Hirtelen felpattantam és elkezdtem mosni az arcomat.
- Mi a baj? - nézett rám kómásan.
- Jobb ha nem tudod - mondtam és bementem a szobámba,de ő utánam jött.
- Mi az? - kérdezte mikor leült az ágyamra.
- Az öledbe feküdtem a lábaidat átkarolva - mondtam a gépemet lesve. Ő csak nevetni kezdett és egy lövést immitált a fejébe, körülbelül én meg is tettem volna, hogy fejbe lövöm. Csak nevetve kiment, majd RiRin visszatolta.
- Olyan édesek vagytok együtt - szólalt meg, majd Kainak elkezdett mutogatni egy képet, amin kikerekedtek a szemei és ha nem RiRin fogta volna a telefont, hanem ő akkor széttört volna. Hozzám sétált RiRin és nekem is megmutatta a képet.
- Jézus Mária Szent József - kaptam a kezembe a telefont. - Ezt nem szerkesztettétek össze? - kérdeztem mire megrázta a fejét. - Biztos? - bólintott. - Úristenem- mondtam miközben megint csak arcon csaptam magamat. - Most jöttem kb 10-12 órája és nesze. Vagyis..reggel jöttem most este van..És ez..mi a... fasz? Ne már... Jézusom - folytattam.
- Na jó szerintem nem ismerjük egymást - fordított nekem hátat Kai.
- Szerintem se ismerjük egymást - mondtam és kimentem a teraszra szívni egy cigit. Hátra fordultam és láttam, hogy kiment mindenki. Mikor előre fordultam Kait pillantottam meg és a szívemhez kaptam. - A frászt hoztad rám.. - mondtam lihegve.
- Ne...ci..gizz... - mondta, kivette a számból és leült mellém. - Mellesleg.. -nyelt egy nagyot - Az a kép aranyos, de ne legyen ismétlés - nevetett és beleszívott a cigibe.
- Te tényleg azt mondtad, hogy aranyos? Mellesleg a cigivel kapcsolatban...te..
- Azt mondtam és régen szinte lánc dohányos voltam. De leszoktam miután kiderült, hogy f - kezdte volna de inkább nyelt egyet - felkerülhetek a legnagyobbak közé - célzott az Idolságra.
- Hát megértem. Én próbálok róla leszokni, mert meguntam azt az életet és 18 éves vagyok. Most gondolj bele, barátnőm 22 éves és orrba szájba baszatja magát, piál, cigizik és már füvezett is.
- Az nem ember, már bocsi. Szerintem jól tetted, hogy belementél abba, hogy ideköltözz. Nem mondom, hogy abba hagyom a piszkálásod, de legalább megpróbálsz változtatni az életeden - mondta. Ez a Kai tud egész normális is lenni. - De én most megyek - mondta és elhagyta a 'területemet'. Most komolyan...Remélem nem lesz továbbra is olyan ,mint mikor megérkeztem.
Hirtelen felriadtam és azt se tudtam hol vagyok.. Felültem az ágyon és körbe néztem. Minden a helyén volt, de valami nem volt rendben.
- Csak álmodtam - kaptam a szívemhez a kezemet, hogy nem kellett átélnem Kaival a fürdős jelenetet és nem kellett úgy aludnom - Köszönöm istenem, köszönöm - néztem a plafonra. Kimásztam a takaróm alól, ami nem tudom, hogy került rám, de megtettem, majd a teraszra mentem, hogy elindítsam ezt a napot is. Úgy látszik eléggé sokat aludhattam, ha reggel fél kilenc van. Miután elszívtam a csikket a kukába dobtam, és emlékeztem arra mit mondott Kai, hogy három csikket lát mindig a kukában. Megsimogattam nem létező szakállamat, majd nem gyújtottam rá többet reggel. Lementem a konyhába, ahol RiRin mosogatott.
- Jó reggelt - szólalt meg miközben rám nézett és mosolygott.
- Neked is - mosolyogtam rá. - Hogy aludtál?
- Egész jól. Tegnap mikor elaludtál én takartalak be - mondta miután visszafordult a mosatlanokhoz. Én helyet foglaltam a bár pulthoz tartozó széken és ránéztem.
- Köszönöm.
- Ugyan, semmiség. Mellesleg valamit beszéltél álmodban.
- Mit?
- Valami olyasmit, hogy Kai helyes vagy ilyesmit.
- Na hát látszik, hogy álmodtam - kuncogtam. - Szerintem nem az.
- Na, azért..
- Jó igen kicsit..KICSIT helyes de nekem nem jön be.
- Aztán fél év múlva már az oltár előtt fogtok állni, szerelmetek jeléül gyereketek lesz és a többi - nevetett, mire én ledobtam egy műanyag villával ami az asztalon hevert. - Jó, bocsi - nevetett tovább majd megjelent az előbb említett fél. - Emlegetett szamár - mondta RiRin és megölelt Kait.
- Köszi, de miért emlegettél?
- Nem én, ő. Azért mert veled álmodott - vigyorgott.
- Ja..életem egyik legrosszabb rémálma volt - mondtam miközben fejemet támasztottam meg a tenyeremmel. Kai csak elmosolyodott és felment a szobájába. Én is felálltam az asztaltól és felmentem a szobámba majd elkezdtem csak úgy, kedv telésből tanulni egy koreográfiát, ami a BTOB Wow-ja volt, amivel eléggé elütöttem az időt. Mikor már nagyon elfáradtam felnéztem az órára és fél tizenkettőt mutatott.