FONTOS!!

Megszűnik a Google Reader!

Mi az a Google Reader?
Mindennap fellépsz a blogspot fiókodba, s megnézed milyen friss bejegyzések kerültek fel más-más blogra. Ezt jelenti a Google Reader, ami behozza a friss bejegyzéseket, hogy ne kelljen mindig, folyamatosan nézned az adott blogod. Nos, ez fog megszűnni. TEHÁT EZ[KÉP]

Akkor mi lesz? Mindennap sorba meg kell néznem a blogokat?
Nem, nem kell! Van egy olyan oldal, ahova ha beregisztrálsz minden blogod bekerül, amit követsz és úgy fogod OTT(!) azon az oldalon látni, mintha blogspoton lennél. De, csak is látni fogod. Ott tudomásom szerint nem írhatsz bejegyzést a blogodra(bloglovinon), csak látod a friss bejegyzéseket. Ugyan úgy berakhatod a saját blogodat is, de csak azt látod ott, hogy kiköveti ott bloglovinon. Tehát blogspoton felrakod az új részt és bloglovinon látják.
Tehát körülbelül három hét múlva már nem fogod blogspoton látni a friss bejegyzéseket tudomásom szerint.
Mi az a "bloglovin"? Az említett oldal, melynek segítségével láthatod kedvenc blogjaid legújabb bejegyzéseit.

BLOGLOVIN LINK!

NAGYON FONTOS, MINDENKI NÉZZE MEG, MERT EL FOGNAK TŰNNI A RENDSZERESEN OLVASOTT BLOGJAID ÉS A FELIRATKOZÓID!

Chapter Six ▲

Újabb veszekedés..Már unom őket..▲

Mikor reggel felpattantak a szemeim hirtelen felültem és szét néztem a szobámba. Megláttam, hogy Kyungie és Luhan az ágy előtt lévő kanapén ülnek. Nem szóltam, csak elmosolyodtam majd ők is így tettek,
- Jó reggelt Noona.
- Jó reggelt Dongsaeng - mosolyogtam Kyungiera. - Hogy aludtál?
- Köszönöm jól. Te?
- Eléggé hülye álmom volt, de azon kívül minden rendben volt. Mellesleg ma mit szeretnél csinálni?
- Mindjárt megbeszélitek de szeretnék valamit veled megbeszélni mielőtt  bárhová is mész.
- Mond..
- Négy szem közt - én óckodva ugyan, de felálltam az ágyból és kimentünk a teraszra. - Szóval, Huan ugye tudod, hogy nem sokára szülinapja lesz Baekhyunnak?
- Igen tudom, május hatodikán.
- Igen és most milyen nap van?
- Május..hatodika.. - kerekedett ki a szemem.
- Igen, még alszik szóval a torta meg van és te fogod Kaival átadni.
- Miért mindent nekem kell KAIVAL? - ordítottam a Kaival szót.
- Mert te vagy az újonc itt és ő lakik itt rajtam kívül a legrégebb óta. RiRin velem adta át tavaly - mosolygott.
- Ja..Megkérdezhetem RiRint is? - kérdezte, mire ő bólintott. Gyorsan kiküldtem őket, felvettem egy rövid nadrágot és egy fekete trikót , össze fogtam a hajamat és kimentem a szobámból. Kai már ott állt.
- Mehetünk?
- Ja -morogtam.
- Ne morogj medve kisasszony. Mi vagy te? Dörmögő Dömdödöm?
- Nem - morogtam továbbra is.
- Ne tán Dörmögő Dömdödöm lánya?
- Pontosan - mondtam miközben bólintottam egyet. Kai hozta a tortát én meg a borítékot. Annyira de annyira belenyomtam volna a fejét a tortába. Gyorsan elmentem Luhanhoz, hogy van e még egy torta, aki mondta, hogy igen. Én visszamentem Kaihoz, kicsit a háta mögé mentem és hirtelen belenyomtam a fejét a tortába. Elkezdtem nevetni, majd gyorsan elszaladtam, és útközben megkértem Luhant és Kyungsoot, hogy adják át ők a tortát mert én megfogok most halni. Kyungjae csak nevetett mint egy hülye.
- Mi a szar? - káromkodott Kai. Hátra fordultam és láttam, hogy elkezd utánam futni. Belehúztam szépen és kimentem az udvarra. Ott Kai utol ért és felkapott a hasamnál fogva.
- Héééé tegyél leeeee - ordibáltam miközben a kezét vertem. Erre ő csak nevetve beugrott velem a medencébe. Engem elengedett mikor a vízbe érkeztünk és gyorsan a felszínre evickéltem. - Te normális vagy? - kérdeztem miközben hajamat a szemem elől elsimítottam.
- És te? Dörmögő Dömdödöm - pocsolt le egy kis vízzel nevetve.
- Én az vagyok! Ki kérem magamnak! Néha az agyi kapacitásom nagyon alacsony..de normális vagyok.
- Annyira, hogy belenyomtad a fejemet a tortába. És elég gyorsnak tetszik lenni Dörmögő Dömdödöm.
- Hagyd már abba ezt a Dörmögős szart - vertem hason miközben kifelé mentem.
- Oh, igen? - kérdezte , majd elkezdett csikizni.
- Ne ne ne ne ne neeee  - ordibáltam, mire ő elkezdett hülyén nyögdösni(?). Erre a többiek kirohantak és csak annyit láthattak ahogy Kai matat az oldalamnál én meg vergődök mint egy hal. - Kai ne kérlek ne csináld máár bassza meeg - rohantam ki  a medencéből.
- Oh de de ... - mondta és utánam futott és amikor a fűre érkeztem elkezdett megint csikizni, de itt elestem és a csípőmre ült, úgy csikizett.
- Ne azt a kurva Kai ne máár - vergődtem, de ő annál jobban nehézkedett rám. Én szinte már a halálomon voltam a csikizés miatt és szerintem ezt érezte is. A lábammal majdnem fejbe vertem, de szerencsére még se. Komolyan mondom ezzel valami lett mostanában. És hány kiló ez? 200 kg? - Hagyd már abbaaa - kiáltottam.
- Na jól van. Ennyi elég volt - tápászkodott fel rólam, ami nekem egy igazi felüdülés volt. Kiterültem a pázsiton és élveztem a napfényt. Luhan szólt, hogy menjünk be, mert még áttudjuk adni Baconnek az ajándékát. Igazából én is vettem neki ajándékot, de azt még Kínában. Kai fogta a tortát, én az ajándékokat és Luhan nyitott be Baekyunhoz és én énekeltem.
- Boldog szülinapot...Boldog szülinapot..Boldog szülinapot..Boldog szülinapot - énekeltem, mire Bacon csak kómásan felült, összecsapta mosolyogva a kezeit.
- Nem kellett volna - mondta, mire Kai a tortával sarkon fordult - Azért még is - nevetett Bacon és Kai mosolyogva visszahozta neki a tortát.
- Kívánj valamit - mondtam, ő lehunyta a szemeit és elfújta a gyertyákat. mi Kaival elkezdtünk tapsolni, majd átnyújtottam az ajándékokat. - Tessék. Benne vannak, hogy mit kitől kapsz. És ez az enyém - adtam át a tasakot, amiben vörös bor volt, egy karkötő ráírva, hogy Baconnek Huantól, és egy boríték, amiben pénz volt.
- Nem kellett volna Huan.. - mosolygott.
- De kellett volna - mosolyogtam rá és megöleltem. Vagy 10 percig csak öleltük egymást, majd mikor már Kai megköszörülte a torkát elengedtem és kimentünk a szobájából vissza a medencéhez. Lefeküdtem egy napágyra és süttettem magamat.
- Noona, elmegyünk fagyizni? - kérdezte Kyungjae.
- Persze - ültem fel. - Indulhatunk?
- Kai, Hyung is jön?
- Mehetek végül is - mondta.
- Rendben Hyung. Mikor megyünk?
- Hát mehetünk most is - válaszolta Kai.
- Juj de jó Hyung - mondta Kyungie és bement a nappaliba..vagyis gondolom oda..Ha nem akkor nem tudom hová ment. Felálltam a napozó ágyról, majd a drága kis dongsaeng visszatért és megfogta a kezemet.
- Mehetünk? - nézte Kyungjaere.
- Természetesen - mosolygott. Ránéztem Kaira aki elmosolyodott miközben unokaöccsét nézte és elindult utánunk. Most is én vezettem mint általában mindig, de most érdekes volt. Kai és Kyungjae elkezdtek énekelni és meglepő módon Kainak tök szép és jó hangja van. Pontosabban mély mint szép de nagyon jó hangja van. Csak mosolyogtam rajtuk majd hirtelen megláttam a járdán az egyik volt barátnőmet aki Kínában élt, de koreai volt. Miután Koreába költözött rá egy évre megvakult és azóta van neki Lucy, a vak vezető kutyája és a másik Lucy a vakvezetőembere. Leparkoltam a kocsival és odamentem hozzájuk.
- Hello - köszöntem angolul, mert inkább már azt a nyelvet használja. - Chae are you ok? - kérdeztem tőle, hogy jól van -e erre koreaiul felelt.
- Huan, te vagy az?
- Igen, igen én. Jól vagy Chae? - kérdeztem koreaiul immár.
- Jól, de még mindig nem látok - kuncogott. Hát igen ő az a fajta lány aki mindenből képes viccet kihozni vagy nevetni rajta.
- Jaj Chae..Régen láttalak.
- Én pedig régen hallottalak téged.biztos most is gyönyörű vagy mint régen. Kár, hogy Fei Feivel maradtál és ő megvakított - nyelt egy nagyot.
- Nagyon sajnálom az ő nevében is.
- Neked nem kell sajnálkoznod. Nem te tetted. Nem is láttad..De most ha nem zavar mennénk. Nem sokára nyit a kedvenc ruha boltom és ott szeretném megvásárolni a ruhámat - mondta. Elindultak óvatos léptekkel én pedig néztem őket. Sokan megkérdeznék, hogy miért van kedvenc ruha boltja, ha nem is lát?! Úgy, hogy régen az volt a  kedvence és míg látott is keze és érzése alapján választott. Visszaszálltam az autóba és tovább mentünk a fagyizó felé, ahol tölcséres fagyit kértünk és nem kelyheset. Mindenki olyat kért mint a múltkor. Nem volt nagy változás ízlés terén. Én elkezdtem enni a fagyit, majd Kyungiera pillantottam, aki Kaira, így én Kyungie orrára nyomtam kicsit a fagyimat.
- Noonaa - kiáltotta, majd ő is így tett én pedig csak nevettem. Mikor az arcom már inkább fagyiból állt mint bőrből és húsból, Kai elé léptem.
- Mi van Dörmögő Dömdödöm? - vigyorgott.
- Biztos vagy te abban, hogy így hívsz? - haraptam az alsó ajkamba majd picit lenyaltam a fagyimból, hogy ne csöppenjen el. Kai csak bólintott. Én pedig a fagyimmal elkezdtem hadoválni az arcánál, ő meg a kezével próbált engem megállítani, de nem túlságosan sikerült így az orra helyén egy nagy barna folt maradt.
- Na de Hyung..
- Kai, miért vered az orrod mások szarjába? Jajaj, rajtad nem lehet segíteni - ráztam a fejemet, mire Kai gondolt egyet és összefagyizott engem. - Héé!
- Te is engem én is téged - mondta majd a pulthoz mentem duzzogva és kifizettem a fagyit. Miután a nő adott vizes törlökendőt mind hármunknak elmentünk a játszótérre . Kai ott leült egy padra velünk szembe. Én löktem Kyungjae-t a hintába majd mikor már ő is tudta magát, én is felültem a másikra és elkezdtem hintázni. Kai kicsit nevetett rajtunk, mert mikor kiugrottam a hintából majdnem fejen is talált, de szerencsére Kyungienak tudtam segíteni mert ő meg majdnem felesett..de sajna én felfogtam az esését.
- Menjünk ti óvodások - segített fel Kai mindkettőnket nevetve. Mikor haza értünk Kyungie elment játszani a szobájába én pedig a szobámban maradtam Kaival.
- Ez jó nap volt  - nevettem mikor visszagondoltam rá.
- Igen az volt - mosolygott. Tényleg helyes kis mosolya van. Én kicsit hezitálva de megöleltem, de ő csak úgy mint legelőször ellökött leég erősen, de most nem estem fel.

Kai Pov'
Mikor Huan megint megölelt újra előjött a reflex és erősen ellöktem magamtól.
- Komolyan..neked van valami pszichés problémád? Kai normális vagy? - kérdezte dühösen.
- Képzeld igen..
- Nem úgy nézki..Azt hittem kicsit megváltozol de te nem tudsz változni..ugyan olyan maradsz mint eddig..egy pöcs..Menj ki a szobámból.
- Hagyjál már..nem én vagyok a pöcs hanem te.. Nem fogok megváltozni igen..miattad nem is. Nem érdekel, hogy te talán még miattam is megváltoznál..Én nem fogok csak miattad - mondtam és egy ajtócsapással át száguldottam a szobámba és a falnak dőltem, majd a szívemhez kaptam. Kétezerszeresén dobogott..

De hát nem szerethetem őt! Miért tenném? De mindegy is..megtörtént..Beleszerettem..és? Tök nyolc. Csak egy bunkópöcs ként gondol rám úgy,hogy olyan mindegy. Tényleg  változnom kéne..ha nem is 'miatta' a többiek miatt..

Chapter Five ▲

A kis KyungJae megérkezése ▲

Mikor reggel felkeltem, rögtön a szekrényemhez léptem és kiválasztottam egy egybe részes ruhát. Virágok voltak rajta kék alapon. Cuki volt. A hajamat kiengedve hagytam, felvettem a kis fehér topánkámat, felvettem a fa, fehér karkötőmet. Kifésültem még egyszer a hajamat, felraktam a szemüvegemet amit csak néha napján veszek fel és megpördültem még egyszer a tükör előtt.
- Jó reggelt - jött be Kai..
- Erről beszéltem. Mindenhová csak úgy ... - szakított félbe egy puszival amit az orromra adott. Ő csak vigyorgott én meg pár másodpercig lefagytam majd elkezdtem erősen törölgetni az orrom. -Phfujj.... - mondtam miközben már lassan azt terveztem, hogy hipóval mosom le.
- Na szóval. Akkor jössz a reptérre?
- Aha - mosolyodtam el egy percre és visszatértem előző tevékenységemhez.
- Nem vagyok leprás. De akkor gyere - mondta és ő kiment a szobámból. Az órára néztem ami fél tízet mutatott.  Fél tizenegykor ér a gép a repülőtérre. A nappaliban Luhan, Kyungsoo és Chanyeol is megjegyezte, hogy milyen aranyos vagyok. Baekhyun pedig csak bólintott mosolyogva. Beültem a kocsiba és eszméletlenül féltem, hogy Kai hogy vezet. De elég jól. Nem túl gyorsan és nem túl lassan. Pont jó. Mikor odaértünk Kai előre ment a reptéren és a leszálló helyhez legközelebbi padra telepedtünk le. Fél tizenegy előtt öt perccel Kai már olyan volt mint a mérgezett egér.
- Kai nyugi - mondtam. - Ide fog találni.
- Nem az érdekel, hogy ide fog e jönni, hanem, hogy valakivel nem e barátkozik össze. A múltkor például egy idős nénivel beszélgetett miután nagynéném leengedte a gépről és az a nő mindenhová jött ahová Kyungjae. Ijesztő és idegesítő volt.
- Megértem - mondtam majd Kai reménytelien nézett egy kisfiúra, aki nagyon nem látszott még csak 3 évesnek sem nem még, hogy 5. Plusz összebarátkozik idős nénikkel. Juj.

Mikor Kai elment a kisfiúért az kicsit durcásan, de megfogta a kezét. Mikor odaértek hozzám a kisfiú elkezdett mosolyogni.
-Szia. Gondolom te vagy Kyungjae – mondtam kedvesen és nyújtottam a kezemet miközben leguggoltam hozzá.
-Igen. Elnézést, de én nem tudom, hogy téged hogy hívnak – vágott szomorú fejet. Olyan édes. Nem hasonlít az unokabátyjára.
-Huan – mosolyogtam. Kyungjae elengedte Kai kezét és megfogta az enyém.
- A noona kedves – mondta hátra fordulva Kainak Kyungjae. Én elmosolyodtam.
- És milyen volt az út, Kyungjae?
- Hívj Kyungienak – mondta. Kai eltátotta a száját. Gondolom nem sok embernek mondja, hogy így hívják. – És elégé unalmas. Anya folyton arról beszélt, hogy mi lesz itt, mert, hogy jött egy Noona a bátyámékhoz. És arról papolt, hogy végre valahára talán szerelmes lesz az ő kicsi kereszt fia – mondta. Itt majdnem megfulladtam a köhögéstől.
- Azt kétlem – jött mellénk Kai. – Elmenjünk fagyizni? – kérdezte kedvesen az unokaöccsétől Kai.
- Ugye Huan-Noona is jön? – nézett rám. Én csak mosolyogva bólintottam. – Akkor rendben. Hyung, én kaphatok három gombócot?
- Kaphatsz te kis tök mag – borzolta meg a haját Kai Kyungienak.  Az a kisfiú annyira aranyos.
- Köszönöm Hyung – hajolt meg picit Kyungie. Mikor a kocsihoz értünk én beültem az anyósülésre, Kai pedig bekötötte Kyungjaet, aztán beült a volán mögé és elindultunk haza felé. – Annyira furcsa volt, hogy anya folyton beszélt. Azt mondta fel kéne hívnod már Hyung. Régen hívtad. Ja és Chaerin noona is várja a hívásodat.
-Anyámmal tényleg régen beszéltem. És Dongsaeng. Anyud meddig dolgozik ma?
- Éjfélig körülbelül – nekem annyira ebbe nem volt beleszólásom így csak kifelé bámultam a fejemből. – Noona – szólt Kyungie.
-Hm?
- Ha haza értünk és lepakoltunk és megfagyiztunk akkor elmegyünk a partra?
- Ez Kain múlik – mosolyogtam rá.
- Hyung – mondta.
- Igen el – nevetett Kai. Miközben utaztunk hazafelé azon gondolkodtam, hogy vajon milyen lesz a kisfiú ha haza értünk. Plusz meddig marad. Kai kicsit feszültnek tűnt, de túlságosan nem érdekelt.  Hirtelen megjelent előttem az amikor megpuszilta az orromat. Megráztam a fejemet és csak tovább néztem ki a fejemből.
- Noona – szólt Kyungie.
- Tessék Dongsaeng?
- Hány éves vagy?
- 19 leszek – mosolyogtam.       
- Juj az jó. Kai Hyung 20 éves lesz.
- Tényleg?
- Igen. Régen mindig elmentem a szülinapján hozzájuk, de mivel már messze lakik ezért nem teszem.
- Én is így voltam az egyik barátommal. Már Amerikában lakik és nem is beszélünk.
- Mióta vagy Kai Hyungéknál?
- Nem rég óta. Max 1 hete. De lehet kevesebb ideje. És te meddig maradsz?
- Két nap. Ma, holnap és holnap után megyek vissza Tokióba.
- Tokióban laksz? – kérdeztem csodálkozva.
- Igen.  Régen itt laktunk Szöulba, de az anyukám és az apukám elváltak és mi Tokióba mentünk apa meg maradt itt. De nem bántam meg. Nagyon aranyosak a japán gyerekek.
-  Gondolom Japánul is tudsz – mondtam.
- Annyira nem. A nyelvtant nem tudom de alapjába véve tudok kicsit.  Te milyen nyelveken tudsz?
- Kínaiul, japánul, koreaiul, angolul és mandarinul.
- Wow..Jó sok nyelven tudsz – mondta Kyunggie. Kai mind e közben csak csendben vezetett haza felé.
- Hát igazából csak azért mert az anyukám koreai , a nagymamám félig kínai,félig koreai, apukám teljesen kínai, papám kínai, a másik két nagyszülőm meghalt még 8 éve, aztán angolul meg kedvtelésből megtanultam 1 év alatt. Vagyis az alapokat.
-Hogy értve az alapokat?
- Szavak, jelentésük és a mondat sorrendek . De így 18 éves koromra normálisan, folyékonyan megtanultam.
- Értem már. Én japánul, koreaiul és az Exo M miatt kínaiul is de azt nagyon kicsit. Csak a köszönéseket, meg, hogy ’Hogy vagy?’.
- Az is valami. Nem mindenki tud kínaiul – mosolyogtam. Mikor megérkeztünk, kiszálltam a kocsiból és elkezdtem volna pakolni,  Kyungie megfogta a kezemet.
- Majd Kai kipakol. Bejössz velem? Egyedül kicsit félek. Hisz sokan vannak – kuncogott. Én kicsit elnevettem magamat és bementem vele. Baekhyun kicsit meglepődött. – Kyungsoo – ment megölelni Kyungsoot aki csak nevetve ölelte meg a kis törpét. Azután mindenkit megölelt. Rirint meg is puszilta. Olyan aranyos egy kis srác.  Azt hittem kis flegma nagyképű fiú lesz. Hát nem kell az unokabátyjáról leolvasni milyen lesz az unokaöccse.  Majd megkért engem, hogy kísérjem fel a szobájába, ami a Kaiéval szemben volt.  – Sokszor aludtam Kaival. Tök jó. Így átölel szorosan – próbálta bemutatni. – És nem rúg le, mint Luhan – nevetett.
- Hát igen. Luhan képes lerúgni az ágyról.
- Ismered Luhant?
- Bár ne ismerném – mondtam. – De a testvérem, szóval igen ismerem.
- Akkor azért hasonlítotok… - vágott olyan ’ Most már értem’ fejet. Kai pár perccel később bejött a csomagokkal. – Kai Hyung, ha te nem fogsz ezzel a lánnyal járni majd én megteszem – ölelte át a derekamat. Hát igen jó alacsony vagyok, hogy egy 5 éves a derekamat átöleli. Szinte felért. Kai csak nevetett.
- Nem hiszem, hogy egy 5 évessel szeretne járni.
- Inkább, mint veled – nyújtottam ki Kaira a nyelvemet. – Na, gyere, menjünk fagyizni – mosolyogtam teljes mosoly szélességgel. Beültettem a kocsiba, bekötöttem és beültem a volán mögé.
- Te tudsz vezetni? – ült mellém Kai.
- Majd meglátod – válaszoltam és elindultunk, majd az egyik fagyizó parkolójánál megálltam.
- És tud vezetni – akadt ki Kai.
- Két éve van jogsim eszes gyerek. Na, itt megfelel Kyungie?
- Meg. Ez a kedvenc helyem – pattant ki az autóból. Én is így tettem majd Kai oldalára álltam.
- Ha nem jössz, ki bezárlak – mondtam, mire ő kiszállt és gyilkos pillantásokat vetett rám. – Menj Kyungie válaszd ki a mit szeretnél – mondtam mire előre szaladt – Most mi az? – vigyorogtam Kaira egoistán.
- Semmi. Csak szinte engem észre se vesz, úgy el vagytok – mosolygott.
- Hát... van ilyen. Ha jön legközelebb biztos veled lesz inkább. Én még ismeretlen vagyok neki.
- Nem hiszem. Baekhyun se ismeretlen neki és még is vele van a legtöbbet a bandából.
- Nem azt mondtad, hogy..
- De, mert vele van de Baekhyun kedves és átengedte a győzelmet, mert tudja, hogy nem szeretek veszíteni.
- Majd most megtanulsz. Nem vagyok köcsög szóval, ha akarod, haza mehetek.
- Nem kell. Jó látni ilyen boldognak.
- Akkor jó – mondtam és beszaladtam Kyungie után, aki két csoki gombócot és egy ét csoki gombócot választott. Én két ét csoki és egy zöld almát. Leültünk egy asztalhoz az ablak mellé, és 5 perc se volt, mire kihozták.
 - Köszönjük – mondtam mikor a pincér lerakta elénk a kelyhet.
- Fogyasszák egészséggel – mondta és visszament a pult mögé. Miközben megettük a fagyit Kyungie rengeteget mesélt magáról.  Tényleg nem olyan, mint az unokabátyja. Sokkal kedvesebb és aranyosabb. Miközben beszélt én őt néztem, néha Kaira is rápillantottam, aki ezer wattos mosolyával nézte mit beszél Kyungjae. Mikor végeztünk csak mosolyogva felálltam és elvittem mind a 3 kelyhet a mosogató helyre.
- Viszlát – mondtam miután kifizetem a fagyikat. A dolgozók is köszöntek és mikor kiléptünk át akartam adni a vezetést Kainak, de ő azt mondta, hogy jobban és biztonságosabban vezetek. Lementünk a partra és ott leültünk Kyungieval elsőnek a homokba és elkezdtünk homokvárat építeni. Kai csak figyelt minket. Mintha nem is akarná, hogy ő győzzön.

Kai Pov’
Miközben figyeltem Huant és Kyungiet olyan boldog voltam. Nem tudom miért. Ahogy Huan bánt Kyungjaevel az elképesztő. Mintha nem is az a visszaszólalkozó lány lenne akit ’ megismertem .’ Elvoltak, mint a befőtt. Én inkább nem is törekedem arra, hogy győzzek. Odajön hozzám ha akar, de Huannal nagyon jól elvannak. Egy óra után körülbelül lejött a partra még Luhan, Ririn és Chanyeol is. Luhan és Chanyeol csodálkozva figyelték Huanékat. De megértem, mert olyanok voltak, mint két gyerek. Kyungjae lehomokozta Huant, majd elfutott erre Huan utána szaladt egy marék homokkal. Aztán befutottak a vízbe és ott pocskolódtak. Vicces volt őket nézni. Szinte mindenki rajtuk röhögött. Kivéve persze én. Én csak elmosolyodtam. Huan sokkal másabb, mint amikor velem viselkedik. Bár én is így vagyok vele. Valahogy rideg és komor vagyok vele, míg másokkal inkább kedves. De mindegy ezen nagyon nem tudok változtatni, mert már próbáltam kedvesebb lenni, de mindig jött az a reflex és nesze neked Huan. Ilyen volt az is mikor ellöktem. Mikor ez eszembe jutott ránéztem a karjára, ami még mindig olyan lilás volt.  Azért kicsit sajnálom, hogy ilyen erősen meglöktem. Mikor láttam, hogy Kyungjaehez beszállt Chanyeol és úgy pocskolták Huant, én fogtam magam és Huan mellé futottam.
- Ha már ők ketten vannak akkor mi is –mondtam és ő csak csodálkozva nézett rám, de rögtön nevetésbe ment át mikor lepocskolták a fiúk. Elkezdtem én is pocskolni a többieket néha Huannal olyan közel kerültünk egymáshoz, mint talán még soha. Na, jó mikor odaállt elém vagy a múltkor mikor odaálltam elé annál kicsit távolabb, de akkor is közel voltunk egymáshoz. Már mindenki csurom víz volt, kivéve Luhant és RiRint akik csak ültek a homokba és fetrengtek a röhögéstől mikor Huan és én majdnem nyaltunk egy jó nagyot. Mindketten felnevettünk ugyan, de nem volt kellemes érzés.

Huan Pov’

Miközben ott fröcsköltük egymást világba Chanyeollal és Kyungjaeval, nagyon jól éreztem magamat. Aztán Kai és Channie kiálltak majd Kyungjaet felkaptam az ölembe és elkezdtem pörögni össze vissza.Ránéztem Kaira aki megint csak ezer wattos- helyes - mosolyával vizslatott minket.

 Mikor már Kyungienak és nekem is elegem lett a pocskolódásból kimentünk a partra és én hanyatt feküdtem, mellém lefeküdt Kai a másik oldalra Kyungie.
- A Noonát megszerettem – ölelte át a derekamat és a hasamra rakta a fejét. Olyan édes egy gyerek. TE jó ég tuti nem unokatesók Kaival. Még csak rokonok se.
- Én is megszerettem a Dongsaenget – mondtam és a hátát kezdtem simogatni.
Már vagy két órát csak ott feküdtünk. Néha Kaira néztem és ő is rám ,de nem érdekelt túlságosabban. Mikor megnéztem, hogy Kygunjae alszik e, láttam, hogy igen. Ezért megpróbáltam felülni. És mikor sikerült Kai segített berakni a kocsiba. Én haza vittem a tökmagot. Mikor hazaértünk kivettem nagy nehezen a kocsiból miután kinyitottam a ház ajtaját, majd mikor beértünk óvatosan fenékkel lökve becsuktam. Felvittem a szobájába, leraktam az ágya és betakartam az egyik épp kéznél lévő takaróval. Épp felállni készültem, hogy akkor megyek én is piheni, mikor Kyungie megfogta a kezemet.
- Maradj itt – mondta. Én bebújtam mellé az ágyba és egyik kezével átölelte a derekamat, fejét a hasamra rakta és így újra elaludt, miközben dúdoltam neki a Peter Pan-t az Exo-tól. Felnéztem az órára ami csak fél hetet mutatott. Jól elhúztuk amúgy az időt a parton, nem mondom. Már körülbelül két órája csak ott feküdtem mellette és simogattam a fejét, mikor Kai benyitott. Mutattam, hogy maradjon csendbe, de szerintem nem is nagyon tudott volna megszólalni. De mutatta, hogy menjek már kicsit. Kyungjaet megpróbáltam óvatosan leemelni magamról, hogy kitudjak mászni és sikerült is. Betakartam, majd szépen adtam egy puszit a fejére. Mikor  elmentem Kai előtt felnéztem rá majd kimentünk a szoba elé.
- Mi a baj? – kérdeztem.
- Te nyertél.
- Miért? Ez csak az első nap. Még simán nyerhetsz.
- Nem hinném. Ha láttad volna magatokat kívülről… Olyanok voltatok mintha a testvéred lett volna vagy nem is tudom. Kyungjae nem túl sok mindenkinek mondja, hogy hívja Kyungienak. Nekem mondta,Baekhyunnak és Kyungsoonak. Senki többnek rajtad kívül még. Szóval szerintem nagyon megszeretett téged. Emlékszel mit mondott nem? Ha velem nem fogsz járni majd vele. Eddig csak RiRinnek mondta de őt annyira nem szerette csak kívülről mert sose beszéltek semmit. Veled? Nagyon jól elvan. Ennek örülök is, tényleg. Mert legalább látom mennyire boldog. Khm..aranyosak voltatok mikor ott homokoztatok.
- Hát figyelj.. Attól, hogy elvan velem ma, lehet holnap nem lenne – mondtam. – Mit mondtál? – vigyorogtam.
- Azt, hogy aranyosak voltatok – mondta szem rebbenés nélkül.
-Hát köszi – mosolyogtam. – De szerintem Kyungjae nagyon kedves és aranyos fiú. Megérdemli, hogy boldog legyen. Miért kell olyan hamar haza mennie?
- Ezt neki ne mond el, de talán visszaköltöznek ide. Nagyon sok barátja nincs, de kedvesnek találják. Már voltam sokszor a sulijában és sok lány meg is rohamozott.
- Szóval utána költöznek?
- Igen. Szóval lehet utána több időt fog itt tölteni nálunk – mosolygott.
- Az jó lenne. Persze ha itt maradok.
- Miért? Elköltözöl?
- Nem. Vagyis egyenlőre nem. Szerintem én megyek aludni vagyis fürödni – mondtam. – Ja és Kai..szerintem ti aranyosabbak vagytok mint mi – mosolyogtam majd bementem a szobámba. A falnak dőltem és azon gondolkodtam, hogy tényleg ezt mondtam!? Elmentem a fürdőbe és engedtem magamnak egy kád forró fürdőt. Majd levetkőztem és belemártóztam. Annyira jó volt végre kicsit pihenni. Csönd volt, kényelem. Minden jó volt. A telefonomat a szennyesről elvettem és elindítottam az EXO Black Pearl-jét. Igen. Szeretem az Exo-t de nem azért mert Luhan a testvérem, hanem mert jók. És be kell valljam Kai nagyon tehetséges táncos. Mikor kiszálltam a kádból és felvettem egy fekete bővebb felsőt kimentem a teraszra és elszívtam egy szál cigit. Visszagondoltam a mai napra és összességében nagyon jó volt. Sokkal boldogabb vagyok így és itt mint mikor Fei Feivel voltam és állandóan buli buli hátán.  Attól,hogy Kaival olyan a kapcsolatunk amilyen, még jól érzem magamat itt. Egyszer csak valaki kopogtatott az ajtómon. Odamentem és kinyitottam.
- Chanyeol – mosolyogtam – és Kyungsoo , sziasztok. Gyertek be. Elvégre is  ti házatok én meg csak vendég vagyok.. – mondtam.
- Ugyan Huan.. Elhiszed, hogy szerintünk már itt laksz? Amúgy annyit szerettem volna kérdezni ,hogy ugye Luhan mondta, hogy holnap megyünk a partra de holnap után mikor Kyungjae elment lemegyünk a partra sátrazni. Te jössz? RiRin jön – mosolygott Kyungsoo.
- Mehetek. Üljetek le. Még nincs olyan késő – mondtam és leültem az ágyamra. – RiRin kivel fog aludni? Vagy egyesével alszunk?
- Nem, már be van osztva. De szerintem ha te jössz nem fogsz örülni. Amúgy velem fog – mondta Chanyeol. Jaj szegény RiRin.. Hogy mit fog az leművelni…
- Na az jó. És én kivel ha megyek?
- Kaival – mondta Channie és Kyungsoo egyszerre.
- Úgy tudtam. Mindegy mehetek. Semmi dolgom sincs szóval ja megyek. Max a sátron kívül fogok aludni – kuncogtam.
- Amúgy Kyungjae még senkivel nem volt el így csak Kaival. Mondott neked valamit? – kérdezte Kyungsoo
- Annyit, hogy megszeretett és, hogy ha nem járok Kaival akkor majd ő fog velem. Olyan édes kisfiú – mondtam mosolyogva.
- Igen az. Amúgy tényleg.. miért nem jártok? Szexi mexi-k lennétek. – mondta Chanyeol.
- Mondj még ilyet akkor talán még a töködre is kapsz – erre Channie csak odarakta a kezét és mind a hárman nevetni kezdtünk.
- De nem zavarunk tovább. Jó éjt – mosolygott Kyungsoo.
-Én még kicsit maradnék – mondta Chanyeol.
- Nyugodtan maradj – mondtam. Mikor Kyungsoo kiment Channie aggodalmasan nézett rám – Mi a baj?
- Nekem tetszik RiRin. Félek vele aludni. Nagyon is. Régóta tetszik nekem. Xiumin tudja de nem mondta el neki. És..
- Nyugi nyugi nyugi. Xiumin tudja? A bátyja? Jó húzás volt tesó – veregettem meg a vállát. – Ha én elmondanám Luhannak ki tetszik azon nyomban már a fél utca tudná.
 - Nem hiszem, hogy olyan.
- Lehet, hogy most már nem olyan de régebben nagyon is olyan volt. Egyszerűen untam. A fél utca tudta ha xy tetszett nekem.
- Na az nem jó.
- DE miért nekem önti ki mindenki a szívét? Te is, RiRin is.
- Hát mert te megbízható vagy.
 - Mi van ha alkoholban oldódik a megbízhatóságom?
- Nem fog. Tudom, hogy már leakarsz szokni róla és már amióta itt vagy nem iszol  azt hiszem.
- Azt hiszed… De jól hiszed – kuncogtam. – Chanyeol… szerinted..Kai miért olyan velem amilyen?
- Milyen?
- Néha kedves, néha meg túl rideg. Igazi érzelem skála –mondtam.
- Vagy az, hogy tetszel neki és még maga se tudja, hogy hogy mutassa ki, vagy az, hogy egyszerűen nem kedvel. Szerintem bármelyik lehet, hisz csinos és szép lány vagy aki…
- Aki cigizik, ivott, bulizott és egyszer drogozott is – szakítottam félbe. – Én kétlem, hogy bárki is belém szeretne így.
- Akkor változz meg. Változz meg azért akit vagy akiket szeretsz.
- Azért csinálom. Nem mondhatom, hogy egy fiú miatt, mert 12 vagy 5 fiú miatt. Meg a családomért. És már Kyungjaeért is.

Kai Pov'
Mikor elkezdtem sétálni kifelé meghallottam, hogy Huan szobájában még beszélgetnek. Kicsit megálltam, hogy hallgatózzak.
- Aki cigizik, ivott, bulizott és egyszer drogozott is. Én kétlem, hogy bárki is belém szeretne így.
- Akkor változz meg. Változz meg azért akit vagy akiket szeretsz.
- Azért csinálom. Nem mondhatom, hogy egy fiú miatt, mert 12 vagy 5 fiú miatt. Meg a családomért. És már Kyungjaeért is.
- Gondolom Kai miatt nem.
- De miatta is. Ő is itt lakik velünk vagyis én lakok itt veletek és valószínűleg nem engedné a közelembe se Kyungiet ha innék és a többi. Szóval miatta is, és amúgy is. Most attól, hogy nem bírjuk egymást még kicsit érdekel, hogy mit gondol rólam  - az igaz, hogy nem engedném a közelébe se.
-Ühüm.. értem. Hát figyelj.. Nehezen tudok ebben segíteni..
- Persze, nem is azért mondtam.
- Én megyek akkor. Csak annyit szerettem volna mondani amit mondtam - hát jó. Szóval miattam is meg akar változni. Ez jó. Mikor Chanyeol kifelé jött én úgy tettem, mintha épp akkor mennék el az ajtó előtt. Majd befordultam Huanhoz.
- Jó estét - vigyorogtam.
- Ne már. Te is jössz fárasztani?
- Aha. De nem sokáig. Csak addig míg megkérdezem, hogy akkor majd eljössz e a partra velünk holnap után után? Miután Kyungjae haza ment.
- Mehetek végül is - mondta miközben befeküdt az ágyba.
- Na jó éjt én mentem is. Szia - mondtam és kimentem a szobából.

Huan Pov'
Mikor Kai kiment én rögtön belefeküdtem az ágyamba és azon kezdett az agyam kattogni, hogy ha Kyungjae haza megy, Kai ugyan olyan kedvesebb és normálisabb élet típusú pasi lesz-e, vagy olyan mint régen. Erről nem tudtam letérni így ebbe is aludtam el.

Chapter Four ▲

Újabb veszekedés és 'kihívás'▲

Reggel a terasz ajtón beszűrődő napsugarak keltettek. Ez van ha az ember nem tudhat magáénak egy redőnyt és a függönyt lusta behúzni fáradtan. Kezemet a szemeim elé emeltem, hogy ne vakuljak meg, aztán leengedtem magam mellé a karjaimat és hunyorítva az órára néztem. Fél nyolc. Túl korán van. Ez így nem okés. De ha már így lett.. Kikecmeregtem az ágyból nagy nehezen de még felállni is nagyon nehézkes volt, nem még felvenni egy csőnadrágot. A csőnacihoz egy fekete toppot vettem fel és felfogtam a hajamat. Lábamra húztam fekete magassarkúmat, majd táskámat magamhoz vettem és elindultam a városba. Csak sétáltam össze-vissza és telefonommal fényképezgettem azokat, amik nagyon megtetszettek. Pár boltba is betértem. Amikor egy érdekesnek tűnőbe betértem köszöntem, és megláttam, hogy minden szín szerint volt csoportosítva. Elkezdtem nézelődni, és minden nagyon jó volt. A cuccok is és az árak is. Egy pólóval, magassarkúval és nyaklánccal is gazdagodtam. Utána tovább álltam és bementem egy múzeumba, majd elmentem a tóhoz ahol Kaival voltunk. Elkezdtem körbe-körbe karikába sétálni, közben pedig vettem vattacukrot. A vattacukor maradványait ettem le az ujjaimról, amikor megláttam egy kislányt, hogy sír, amiért nem veszik meg neki a lila nagy lufit.
- A lila lesz - mondtam az eladónak. A kislány rám nézett, én pedig elmosolyodtam. - Köszönöm - mondtam és leguggoltam a lányhoz - Tessék.
- Nem fogadhatom el - mondta a lány.
- Ugyan miért nem? Nyugodtan vedd el. Nem kérek semmit érte.
- Köszönöm néni - mondta és elvette. Az anyukája meghajolt és előre küldte, az apjához a lányt.
- Köszönjük. Meghálálom kedvesem. Csak mondja mit kér.
- Semmit nem kérek érte hölgyem. Csupán megvettem a lányának.
- Nagyon szépen köszönjük - mosolygott a nő és elment a lányához. Mosolyogva indultam tovább amikor valaki csatlakozott mellém.
- Cuki volt az akciód - mondta ridegen.
- Kai..
- Nem Kai vagyok - mondta. Oldalra néztem és a Beast-es Hyunseung volt az.
- Oh..szia. Hát csak kellett neki a lufi én meg megvettem.
- De akkor is. Tegnap te sétáltál Kaival?
- Igen.
- Bírom azt a srácot - mosolygott.
- Vicces, nekem azt mondta, hogy rosszba vagytok. - mondtam. Kicsit furcsálltam de hát Hyunseung lehet nem tudja ezt a tényt. Bár azt kétlem.
- Jaj de nagy móka mester - nevetett. - Jóba vagyunk. A barátod lenne?
- Mi? Fúj! Dehogy is. Tudod mikor..
- Szóval nem a pasid.
- Hát nem. Meg is ölném magamat - nevettem, mire ő is elkezdett.
- Szereted a Beast-et?
- Igen.
- Ki a kedvenc tagod?
- Hát .. csak szeretem a Beastet tagokat nem nagyon tudom, téged is azért tudlak csak mert a Troublemakert szeretem.
- Áh értem.
Pár órát sétáltunk a tó körül és lassan már azt is tudtam mi hol van és mikor mi lesz.
- Eljönnél velem randizni? - kérdezte körítés nélkül.
- Öh..ne-nem is..tudom..
- Mi lenne ha hagynád a lányt? - jelent meg Kai - Inkább foglalkozz a kurváiddal. Huan nem áll be közéjük - rántott karomnál fogva magához. - Ha lenne kedve rögtön igent mondott volna.. Ja várj mást szeret..Igen..engem.. Na tűnés innen Hyunseung míg szépen mondom.. - mondta Kai. Nem mertem megszólalni mert akkor az lett volna a baj. Hyunseung csak egy rosszalló tekintetet vetett Kaira, és egy 'majd hívlak' fejet nekem. Mikor elvegyült a tömegbe Kai ellökött magától - Muszáj volt szóba állnod vele? Tudod, hogy utáljuk egymást.
Én szólni se mertem. Mindig ott van ahol valami  baj lesz vagy van. Kezd érdekes lenni a drága Kim Jongin. Mikor haza értünk nem volt senki sem a házba így Kai elé álltam és megöleltem. Ő pár másodpercig hagyta, majd durván ellökött magától, úgy, hogy a földre estem és a vállamat elég rendesen beütöttem.
- Ne ölelgess - mondta ridegen és mintha nem is érdekelné, hogy én elestem és akkorát koppant a vállam, hogy körülbelül két országgal arrébb is lehetett hallani.
- Kim Jongin! - ordítottam  - Miért vagy ilyen? Süket vagy, hogy nem hallottad, mikor bevertem a kezemet? Te tényleg olyan nagy pöcs fej vagy, hogy ha nem lennél ki kéne találni. Talán az egész Exonak könnyebb lenne nélküled.
- Nem. Az Exonak nélküled lenne nagyon könnyű. Nem lenne egy hisztis picsa a házunkba aki azt hiszi minden az övé.
- Én hiszem azt? Bassza meg.. Te mit csinálsz? Mintha minden olyan természetes lenne, hogy te csak úgy bemész mindenhová, mindent félbeszakítasz..Mi lenne ha én igent mondtam volna? Mert megtettem volna csak jöttél te. Esküszöm egyszer kiheréllek - mondtam szinte sírva mert a vállam annyira fájt, hogy megmozdítani is alig bírtam. Kai csak felindult a szobájába, és mivel azt hittem nem hallja kitört belőle ma sírás.Ő csak megállt. - Menjél..hagyj engem figyelmen kívül. Úgyis olyan jó benne a gyakorlatod de szemét pöcs.
Pár percig csak ültem ott és sírtam, de Kai nem ment fel. Majd mikor Luhan megérkezett felment.
- Úristen miért sírsz? Te jó isten Kai volt?
- Nem - szipogtam - Csak elestem.
- De így nem lehet elesni. Kai ellökött magától?
- Nem ő lökött el Luhan értsd már meg - mondtam sírva, de szerintem levágta, hogy igen is ő volt, mert mérgesen Kai szobája felé vette az irányt.

Kai Pov'
Csak lézengtem idegesen a szobámba mert összeszorult a szívem és nem tudom miért.
- Te normális vagy? - rontott be Luhan.
- Most mit...
- Miért kellett ellöknöd magadtól a húgomat? Nem lehetett volna finoman eltolni? Nem neked egy bazi nagy lila foltot kellett okoznod a vállán. Gratulálok. Miért kell ilyennek lenned Kai?
- Mi? Milyennek? És reflex volt.
- Aha..reflex..más lánynál nincs így. Sőt.. még meg is öleled őket. Szólj nyugodtan és elintézem.
- Kiköltözteted? - csillant fel a szemem, de tudtam, hogy nagyon rosszul tettem ezt a lépést.
- Nem..Majd téged. Szóval okosan viselkedj vele - mondta és elindult kifelé, de az ajtófélfánál megállt, és a válla fölött hátra nézett - Ja .. és védeni próbált, hogy csak elesett és nem te tetted. Ezt meg köszönhetnéd vagy bocsánatot kérhetnél. Ja te nem szoktál olyat. Mindegy..nem mondtam semmit - mondta dühösen. Én az ágyamra roskadtam és a szívemhez kaptam. Mi ez az érzés? Én nem érezhetek ilyet.. Nem szerethetem hisz az vagyok ami. Vettem egy kis bátorságot és lementem hátha megtalálom még Huant, de nem. Nem találtam.
- Elment sétálni - mondta dühösen Luhan. Én bólintottam és mintha semmi nem történt volna a szobámba mentem.

Huan Pov'
Miközben mentem az utcánkon egy vastag pulcsiban, azon gondolkodtam, hogy vajon az emberek hülyének néznek e vagy szimplán nem néznek. De lehet az utóbbi volt. Csak sétáltam amerre láttam, majd megláttam RiRint és Chanyeolt. Köszöntem nekik ugyan, de nem álltam meg, hogy beszélgessek velük. Csak mentem lassan és szépen a főtér felé, és leültem ahhoz a szökőkúthoz ahol Kaival hülyéskedtünk. Az a nap jó volt. Egyszer csak valaki lefröcskölt miközben nevetett.
- Miért búslakodsz itt? - ült le mellém Baekhyun.
- Jaj semmi csak elestem, vagyis Kai fellökött és bevertem a kezemet elég szépen és nem tudom mire véljem a viselkedését.
- Jaj te.. Hát Kai általában kedves, de van mikor olyan mint veled de akkor érzelmi problémái vannak - mosolygott.
- Értem. Hogy tudsz te ilyen aranyos lenni? - néztem a szemébe.
- Hát én azt nem tudhatom. De te is az vagy - mosolygott.
- Én? Oh igen..Mellesleg mi járatban vagy erre felé?
- Csak sétáltam mikor megláttalak téged - vigyorgott. - Nincs kedved eljönni velem fagyizni ha nincs más dolgod?
- Viccelsz?Fagyiii nyami - mondtam és felpattantam a peremről. - Ha lenne is más dolgom akkor is elmennék mert imádom a fagyit.
- Akkor rendben - vigyorgott. Kicsit beszélgettünk mielőtt odaértünk aztán a pulthoz sétáltunk.
- Mit adhatok ? - kérdezte a pultos csaj.
- Nekem egy csoki és citrom lesz - mondtam. Aztán Baekhyun is kért egy citrom vaníliát. - Hm..ez finom.
- Ugye? A kedvenc helyem- vigyorgott. - Na és..neked tetszik Kai?
- Mi? Nem. Még csak helyesnek se tartom - mondtam, persze kicsit hazudtam mert helyes kicsit, de a végén kombinálnának.
- Oh az más. Holnap jön az unoka öccse. Annyira aranyos kis srác. Ha felveszel egy rövid nacit, egy toppot ami kiemeli az idomaidat akkor szerintem a srác hozzád fog szaladozni.
- Mert?
- Velem is volt olyan, hogy Kainál jobban öltöztem fel és hozzám rohangált Kai pedig próbálta volna 'visszaszerezni' az unoka öccsét.
- Ah... Értem. Okés - mondtam.
- Na szerintem menjünk haza - mondta. Én bólintottam, majd elindultunk haza felé. Az ajtóban mikor beléptem Luhan rögtön megrohamozott egy öleléssel, de el kellett kicsit tolnom magamtól mert a vállam nagyon fájt. Csak rá mosolyogtam majd ő is mosolygott egyet.
- Jól vagy? - kérdezte Luhan.
- Nem annyira de a fagyi enyhített a fájdalmamon.
- Menj fel pihenni. Majd valami krémet veszek és bekened jó?
- Luhan..nyugi..ez egy lilás kékes zöldes...franc tudja milyen színű folt. Nem fogok belehalni csak fáj.
- Akkor is! - mondta. - Mars a szobádba majd megyek kajával ha megyek - nevetett.
- De nekem hozzál kaját ne magadnak és zabáld föl előttem mint mikor egyszer haza jöttél - mondtam és elindultam felfelé.
- Jó jó csak menj már pihenni - legyezgetett ott nekem. Valamit már akar ez a gyerek. Felmentem a szobámba és benyitottam kicsit meglepődtem, ugyan is Kai ült az ágyamon egy törölközővel a dereka körül.
- Te nagyon szeretsz lányok előtt nudiskodni?
- Nem - nevetett. Tök aranyos nevetése van. HE? - Csak RiRin szólt, hogy haza jöttél én meg pont a zuhany alól jöttem ki.
- Oh..- vágtam értelmes fejet, amin Kai csak kuncogott. - Mit akarsz?
- Csak bocsánatot kérni. Tudom, hogy fáj a karod - mondta felállt és elkezdte nézegetni a lilás nem tudom milyen színű foltomat. - Ez milyen színű? - nézett a szemembe.
- Fogalmam nincs - néztem el másfelé. - Figyelj...vegyél már fel gatyát mert ez ... így fura.. - mondtam mikor láttam, hogy lassan leesik róla. Ő csak kuncogott kiment a szobámból majd pár perc múlva csőgatyában és egy felsőben tért vissza. - Na mindjárt másabb..
- Szóval bocsi.
- Nem baj csak fáj.
- Azt megértem - mondta aztán kiment a szobából. Na már ez is nagy szó, hogy bocsánatot kért. - Ja, holnap jön az unoka öcsém.
- Rendben van. És..
- Csak mondom - mosolygott majd végleg kiment a szobából. Mondjuk már tudtam, de legalább ő is elmondta. Leültem az asztalhoz és elintéztem neten egy-két dolgot. Fei Fei hagyott pár üzenetet az egyik közösségi oldalon. Nem is keveset. Szinte mindegyikben azt írta, hogy hiányzok neki és már nem bulizik annyit mint mikor ott voltam neki. Meg,hogy ha esetleg rossz lenne itt Luhanéknál akkor nyugodtan menjek hozzá. Hát..lehet az lesz ha egyszer kikészítenek idegileg. De lehet itt maradok csak elköltözök valahová. Szülök pénzt és elköltözök. Miközben ezen gondolkodtam észre se vettem, hogy Luhan bejött így mikor megláttam úgy megijedtem, hogy majdnem leestem a székről, de ő megfogott.
- A frászt hoztad rám Lu Han! - mondtam.
- Sajnálom - mondta. - Csak annyit szeretnék mondani, hogy ha van kedved eljönni velünk a partra holnap után akkor gyere. Most megyünk a kórházba.
- Minek? - néztem rá furcsán.
- Mert az orvosnak is látnia kéne a karodat mondjuk?
- Ja, jó - felálltam és vettem fel valami normálisabb ruhát. - Mehetünk. Kik jönnek?
- Mi ketten megyünk csak - mondta Luhan és intett, hogy kövessem. Mikor beértünk az orvoshoz várni kellett fél órát körülbelül. Csak ültünk és vártunk. Elővettem a telefonomat és megnéztem mennyi az idő. Fél hat. Kifújtam a levegőt amit beszívtam és kijött az orvos, hogy mehetünk. Elkezdte nézegetni a sebemet és közben 'Ühüm..Ühüm..Aha..Ühüm. Értem..Ühüm. Aha.' . Idegesített de nagyon.
- Hát a hölgyemény karja zúzódott egy kicsit. Írok rá gyógyszert ha fájna.
- Nem mintha most nem fájna neki - szólalt meg a nővérke.
- Kérem, Jiyoun.
- Jól van - mondta és visszament a dolgára.
- Elnézést. Szóval írok fel gyógyszert és minden képen jöjjenek vissza két hét múlva. Pihentesse a karját és rendbe jön - mondta az orvos és a receptet amit ki kell váltatnunk Luhan kezébe nyomta.
- Köszönjük doktor úr - mondta Luhan. - Gyere - mondta nekem én pedig lemásztam az orvosi ágyról és odamentem Luhan mellé. - Viszlát.
- Viszlát -mondtam én is. Az orvos is mormogott egy 'Viszlát'ot de azt magának motyoghatta inkább. Mikor haza értünk rögtön a szobámba mentem és egyenesen a teraszra húztam. Ott elszívtam egy szál cigit és eszembe jutott az amit Kai mondott 'Ha lenne kedve rögtön igent mondott volna.. Ja várj mást szeret..Igen..engem..' Gyorsan felpattantam és átmentem Kai szobájához. Bekopogtattam de nem jött semmi válasz. Benyitottam de nem volt senki a szobába. A fürdő ajtóhoz mentem, hogy esetleg bent van -e ,de nem volt. Így sarkon fordultam és elindultam kifelé.
- Mi az? - szólalt meg. Megfordultam és a fürdőből jött ki.
- Bent voltál?
- Amint látod - mutatott a tárva-nyitva levő ajtóra.
- Nem hallottam.
- Mivel nem zuhanyoztam se nem fürödtem. Azt körülbelül két órája tettem meg. Csak elpakoltam. De mondjad.
- 'Ha lenne kedve rögtön igent mondott volna.. Ja várj mást szeret..Igen..engem..' - idéztem neki. Kai úgy nézett rám mint egy hülyére utána meg egy olyan 'Nem értem' fejet vágott. - Ezt mondtad Hyunseungnak. Csak egy kicsi probléma van - mondtam.
- Mégpedig?
- Én nem szeretlek téged. Mondanám azt, hogy legalábbis úgy nem, de sehogy se.
- Akkor miért védtél, hogy nem én löktelek el.
- Mert. De akkor se szeretlek - modntam és visszamentem a nappaliba. Luhan elhúzott a teraszra és elkezdett nekem suttogni valamit.
Félóra múlva Kai is letolta a képét.
- Jongieeee - kiáltottam neki, majd odarohantam és megöleltem jó szorosan. Kai csak ellökött magától de már gyengédebben. - Most miért löksz el magadtóól? - nyígtam.
- Mert nem bírom ha ölelgetnek.
- Akkor RiRint miért ölelgeted?
- Mert ő Ririn te te és téged nem bírlak - vigyorgott majd elindult felfelé.
- De Kai - szóltam mire ő megállt. - Én szeretlek teljes szívemből. Ne lökj el magadtól kérlek - mondtam szinte sírva. Ő visszafordult kicsit meglepett tekintettel.
- Azt mondtad nem szeretsz.
- Hazudtam. Nagyon is szeretlek - álltam lábujj hegyre és szinte már összeért a szánk de nem mozdultam és ő se. Csak álltam a szemébe nézve majd elröhögtem magamat.
- Most mi bajod?
- Luhan én ezt nem bírom tovább - mondtam és annyira röhögtem, hogy a kanapéra estem.
- HE? - sugárzik az értelem Kaiból is. - Csak szívattatok?
- Nem - álltam fel és odamentem elé - Csupán próbáltam beetetni, hogy szeretlek.
- Nem nagyon sikerült - mondta vigyorogva.
- Akkor mi volt az a meglepett fej vagy félelemmel teli tekintet? - jött le a lépcsőn RiRin. Erre Kai nem válaszolt csak felment durcáskodva. Én kicsit nevettem majd szépen felmentem Kai után.
- Bocsi - mentem be a szobájába. Kai csak berántott és a falnak nyomott. Szánk közt körülbelül 3 cm volt ha nem kevesebb. Egyik kezével megsimította az arcomat én pedig a keze felé fordítottam a fejemet. Csak engem nézett és mosolygott. - Nem fogod beetetni velem.
- Nem is akarok semmit - közeledett felém, de én csak kitértem előle.
- Nem azért jöttem, hogy visszakapjam hanem ,hogy bocsánatot kérjek és ez már meg volt. Szóval most mentem - mondtam és kimetnem az ajtón majd becsaptam. Gyorsan átmentem a szobámba, becsuktam az ajtót és neki dőltem. Mindenem remegett. A szívemhez szorítottam a kezemet és úgy meredtem a semmibe. Kicsit még így maradtam majd elmentem fürdeni. Áztattam magamat egy keveset aztán kiszálltam, felöltöztem, fogat mostam és lefeküdtem az ágyba. Egyszer csak azt hallottam, hogy valaki bejön. Leült mellém, majd az ágyba feküdt.
- Én vagyok az RiRin - mondta. Kicsit megkönnyebbültem, hogy nem Luhan vagy..Kai, de nem tudtam mit akar.
- Mi a baj?
- Semmi, csak nem tudom senkinek elmondani az érzéseimet és már mindjárt szét robbanok tőle.
- Jaj te.. hamarabb is jöhettél volna. Szóval.. hallgatlak - mondtam.
- Tudod..nekem.nagyon régóta tetszik egy srác. Próbálok felé közeledni de valahogy nem megy. Nem is az, hogy rideg vagy valami hanem sose tudom mit mondjak. Már szinte szeretem meg minden és mikor meglátom vagy meghallom beszélni egyszerűen mindent kizárok magam körül és csak rá koncentrálok. Sokkal régebben láttam már..de mikor debütáltak véglegesen beleszerettem .Nem azért mert híres és sok a pénze, hanem mert ...Ő az akit szeretek.
- Jaj de drága. Ki az?
- Hát..-hajolt közel a fülemhez majd bele súgta a nevét az illetőnek. Kicsit elkerekedtek a szemeim, ő pedig bólintott. - Itt maradhatok?
- Persze - mondtam. Kicsit meglepett a dolog és eleinte féltem is, hogy vajon mi lesz de mindketten az ágy szélén helyezkedtünk el.
- Inkább át megyek a szobámba - mosolygott - Majd reggel találkozunk. Szia - mondta és kiment halkan. Még köszönni se volt időm. Elhelyezkedtem az ágyamban majd álomra hajtottam a fejemet és olyan dolgok jöttek előtte elém, amikre azért nem vágyom. Például Kai megcsókolt vagy ilyesmi. De nem akarom. Elkezdtem vergődni az ágyba és egyszer csak valaki berontott.
- Abba hagynád? Idegesít, hogy itt mocorogsz - mondta Kai.
- Emlegetett szamár. Mellesleg engem meg te idegesítesz - mormogtam. Kai leült az ágyam szélére és maga felé fordított.
- Miért idegesítelek? - tartotta még mindig kezét a derekamon.
- Az ilyen megnyilvánulásaid miatt, plusz a ridegséged miatt, a nemtörődömséged miatt, minden ami te vagy idegesít.
- Engem meg az idegesít, hogy te ítélsz el.
- Te nem hagyod, hogy megismerjelek, bár ez alapján nem is akarlak.
- Fogadjunk holnap tök más véleményed lesz.
- Mert? Jön az unokaöcséd..És?
- Ja..kihívlak egy versenyre. Aki nyer azt kiszolgálja a vesztett fél.
- Rendben van - mentem bele.
- Akihez a legtöbbször odamegy az unokaöcsém és akivel a legjobban ellesz az nyer - vigyorgott. - Senki se nyert még ellenem, szóval még visszaléphetsz.
- De nem akarok - vigyorogtam.
- Akkor holnap.
- Holnap. Úgy is legyőzlek - mondtam miközben felültem az ágyon.
- Minek ülsz fel?
- Mert mondjuk ki akarok menni a teraszra?
- Ne cigizz..
- Nem is azért.  Csak.. kint akarok kicsit lenni. Mellesleg tegnap nem tudod mi volt az a 8 kutya?
- Voltak kutyák? - kerekedett ki a szeme.
- Aha, de mindegy. Jó éjt Kai - mosolyogtam. Ő csak intett és kiment a szobámból. Én felálltam és a teraszra vándoroltam. Leültem az egyik székre és azon kezdtem gondolkodni, hogy hogy tudjak én nyerni. Bár ha még senki nem nyert Kai ellen képtelenség lesz, hogy én nyerek. De megpróbálok nyerni. Leakarom győzni  őt minden áron.

Chapter Three ▲

Egy 'kisebb' veszekedés ▲

Miután leültem a földre és csak néztem ki a fejemből kieszeltem, hogy el kéne mennem valahová, a parkba, a játszótérre, vagy a közeli szökőkúthoz, vagy bárhová, kivéve bulis helyek. Leszaladtam nehézkesen a nappaliba, ahol RiRin és Kai egymás mellett ülve beszélgettek.
- Bocsi, RiRin eljössz velem valahová? Nincs kedvem bent ülni..
- Szóval leszbikus vagy. Rendben - állapította meg Kai.
- Nem,nem vagyok az, csak nem akartalak téged hívni,de ha már ezt mondod..
- Bocsi, nem tudok. Még dolgom van itthon, mert Xiumin, Channie és Kyungsoo azt hiszik én vagyok az anyukájuk - nevetett RiRin majd Kaira nézett.
- Én elmegyek - mondta Kai. Kissé meglepődtem, és azon gondolkodtam, hogy vajon ez álom-e vagy a valóság!? - Csak akkor vegyél fel valami normális göncöt ne..ezt - húzta meg a felsőmet.
- Szerencséd van, hogy nem kivágott felsőt vettem fel ... - mondtam és felmentem, hogy felöltözzek.

Egy egyszerű összeállítást vettem fel, majd lementem a nappaliba.
- Mehetünk? - kérdezte Kai.
- Miért ne? - kérdeztem vissza és elköszöntünk RiRintől akinek még mosnia, főznie kellett és hát..Kaira ezt nem lehetett volna rábízni. Elindultunk és én végig Kai mögött voltam.-  Megvárnál? - kérdeztem.Ő csak megállt minek következtében én majdnem neki mentem.
- Miért jöttél nekem?
- Te álltál meg úgy, hogy lehetőleg neked menjek.
- Igen én. Melyik pizsidben álmodtad?
- Ez az én szövegem, ne lopd.
- Mikor mondtad te ezt? Mert ha jól tudod sose.
- De. Mikor egy csávó hármasban akarta csinálni.
- És szerinted akkor én ott voltam? - nézett rám, olyan 'Te most ugye viccelsz velem!?' fejjel.
- Igen! - vágtam be a hisztit.
- Jól van.. Oké Huan - mondta és elindult újra előttem én pedig szinte futottam utána. Míg ő egyet lépett addig én vagy hatot.
- Várj már meg az isten szerelméért - futottam utána.
- Hová menjünk elsőnek?
- Hát..mondjuk a parkba? - ő csak morgott egyet, megragadta a csuklómat és oldalra húzott magával egy kis ösvényre. Csak mentünk és nem nézett hátra.-Mi van?
- Semmi, csak nem kívánt személyek jöttek felénk és nem akartam, hogy szívózzanak.
- Szégyellsz engem? Bár nem is járunk..
- Nem is akarnám, hogy járjunk, de nem. Egyszerűen..utáljuk egymást.
- Értem - mire ezt kimondtam, ő elengedte óvatosan a kezemet.
- Csak..kövess - mondta és elindult kicsit gyorsabban,miután hátra nézett. Így én is hátra néztem és a Beast tagjai kezdtek minket követni, hisz akár a gazoson mentünk át akár bárhol, ők jöttek utánunk..
- Te és a Beast tagjai..?
- Igen, utáljuk egymást. De most gyere - fogta meg a kezemet és elkezdett húzni.Mikor a parkba értünk, a Beastesek hirtelen szőrén szálán eltűntek.
- Érdekes.
- Az, de most gyere és nézzünk szét - mondta, elengedte a kezemet és elkezdtünk sétálni a tó körül.
- De gyönyörű - guggoltam le egy irtózatosan szép virág bokorhoz.
- Igen - mondta Kai és leguggolt mellém. - Régen mindig ezt nézegetem, de aztán már mégse.
- Hát gyönyörű az egyszer biztos - mondtam majd felálltam és leültem a tó peremén lévő kis padra, Kai pedig mellém ült. - Régen mindig arról álmodtam, hogy ilyen helyen éljek, de szinte csak bent poshadtam mert fájt a fejem vagy mert hánytam a piától és a cigitől.
- Elvonási tüneteid lesznek egy idő után - könyökölt a térdére és sóhajtott egy nagyot.
- Lehet. De nekem az a fontos, hogy leszokjak róla és, hogy normális életet éljek - mondtam, hátra dőltem a padon és Kai rám nézett.
- Te tényleg komolyan gondolod.. Még én se gondoltam ennyire komolyan akkor, mikor cigiztem, hogy leszokok. Csak muszáj volt leszoknom - szóval cigizett.
- Hát én is leakarok de nem kényszerből. Mellesleg már vagy fél órája itt ülünk. Menjünk már valahová - mosolyogtam. Kai felállt és elindult. Én kicsit későn vettem észre, így elkezdtem futni utána, de ő hirtelen megállt és szépen majdnem nyaltuk a földet mindketten. - Sajnálom - mondtam miután lemásztam a hátáról.
- Nem baj - mondta és ment tovább. Mikor a játszótérre értünk ő gyorsan beleült és megkért, hogy lökjem.. Hát rendben. Elkezdtem lökni, de eléggé nehéz volt egy fiút lökni. Még ha RiRin lenne.. De nem ő Kai..
- Ülj be - szállt ki a hintából. Én helyet foglaltam és elkezdtem magamat lökni, ő pedig kis morgás után elkezdett lökni.
- Nem kell ha nem akarod - mondtam, de ő csak lökött tovább. Ennyire tud jó fej is lenni, vagy RiRin, Luhan vagy Channyeol lefizette?
Mikor végeztünk a játszótérrel és mindent kipróbáltunk, elindultunk a főtér felé. Csak sétáltunk és nem szóltunk egymáshoz. Még mindig a kínos csönd uralkodott. Néha Kaira pillantottam, de nem túl sokszor.
- Miért nézel? - tette fel a kérdést mikor már vagy hat órája nézegettem rá.
- Nem nézlek.
- Áh, hol. Akkor biztos egy szellem néz rám néha néha.
- Igen, pontosan. Kai, te látod a szellemeket? - kerekedett ki a szemem, de szinte már elnevettem magamat így inkább kiengedtem és megálltam, mert az egész testem remegett.
- Min nevetsz így?
- Azon, hogy elvileg én kezdettől fogva utállak és te is engem..
- Én nem mondtam, hogy utállak. Csak..ridegül viselkedem. - szakított félbe. - Mondjad..
- És most itt sétálok veled - mondtam mikor már leállt a nevető görcsöm.
- Van ilyen - mondta és a főtéren az egyik legnagyobb szökőkúthoz sétált. Leült a szélére és a felsőjét a földre tette. Én csak ott lézengtem mert nem akartam leülni Kai mellé. Ránéztem, majd a szökőkút vizére és elkezdtem felé közeledni, amit ő nem nagyon vett észre mert csak bámult ki a fejéből.
- Kai - szóltam neki, mire csak 'Hmm'-ögött és én belelöktem a vízbe. Elkezdtem nevetni mint állat, így én is majdnem beleestem, de nem tettem.
- Te meghibbantál? - kérdezte mérgesen. Én egy cuki fejet bevágva ráztam a fejemet. Kai forgatta a szemeit -  Ideadnád a felsőmet?
- Ja - mondtam és felvettem a földről, majd odanyújtottam neki, de ő a csuklómat kapta el és berántott a vízbe. - Te normális vagy? - kérdeztem ordítva. Ő csak nevetett, ami elég vicces volt így csak lepocsoltam nevetve. Ő ezután csak morgott egyet és kimászott a vízből. Már eléggé sötét volt, és hideg is így a felsőjét rám terítette. - Nem kell - vettem volna le magamról, de ő  csak fogta a vállamnál.
- Hagyd magadon. Kicsit átlátszik a felsőd, mellesleg cuki szíves a melltartód - vigyorgott kicsit komoran. Erre én jobban összehúztam magamon a felsőjét és fintorogtam.
- De jó.. dobhatom ki a felsőm. Köszi Huan - mondta és elkezdett sietni. Egyszer csak befordultunk egy útra ahol egy csapat részeg fickó sétált, így gyorsabbra vettem a tempót és kielőztem Kait, aki csuklómnál fogva visszahúzott maga mellé. - Maradj mellettem jó szorosan - mondta, de hallani lehetett a hangján, hogy nem örül neki, hogy ilyenek történnek.
- Micsoda fenék.. - szólalt meg az egyik mikor kielőztük őket.
- Micsoda csaj - szólalt meg egy másik is, majd elkezdtek fütyülni ami engem irtóra idegesített.
- Nem kutya - szólalt meg hangosan Kai.
- Mit mondtál? - kérdezte egy hapsi aki eddig nem mondott semmit csak dülöngélt.
- Azt, hogy nem kutya, hogy fütyüljenek neki. Ha jó csajnak tartjátok akkor beszéljetek róla ne fütyörésszetek mintha egy kutyának szólnátok, hogy ' Hé eb, gyere ide megakarlak kefélni'. Körülbelül így hat.. De nem baj ... - mondta Kai. Kicsit elkerekedtek a szemeim, hogy ilyen hülye hasonlatot hozott fel, de legalább 'megvédett'. Erre az egyik elkezdett felé menni, ökölbe szorított kézzel, mire Kai megfordult és bevert a srácnak egyet, amitől az a földre került. - Menjünk - mondta megragadta a felkaromat és elkezdett húzni maga után. Csak morgolódott magában, és rángatott mintha egy darab rongy vagy nem is tudom mi lennék. Mintha a kezem lenne a póráz a testem meg a kutya.
- Ne rángass máár - kiáltottam és kikaptam a kezemet a kezéből. Ő csak hátra nézett és újra elkezdett rángatni. Én ugyan azt tettem mint előbb, de a kezem után kapkodott. - Engedj már el az istenit annak. Nem vagyok kutya, ezt te is megmondtad. Pedig most úgy bánsz velem.
- Akkor is velem kell jönnöd mert valahogy haza kell találnod.
- De nem kell rángatnod! Hidd el, úgy is követnélek, mivel nem lenne más választásom - mondtam, ő erre nem szólt semmit csak mentünk egyenesen haza. Mikor beértünk a nappaliba, én levettem a felsőjét és neki dobtam erőből. - Elhiszed, hogy haza találtam volna anélkül is, hogy te itt rángatsz mint egy őrült?
- Képzeld nem nem hittem volna el - mondta és magához rántott. Körülbelül a szánk közt 5 cm volt, lehet kevesebb, majd elkezdte suttogni a szavakat gyengéden. - Nem, hogy hálás lennél, hogy nem hagytalak ott azokkal a pöcs fejekkel, nem te fel vagy háborodva - én csak közelebb léptem hozzá.
- Képzeld, nem vagyok hálás érte. Legalább nem veled kellett volna szenvednem. Mert csak azt tettem - mondtam majd elkaptam a fejemet és felszaladtam. Mind e közben Luhanék mint a moziban úgy figyeltek és miközben egymásnak suttogtuk a szavakat elhangzott egy-két megjegyzés miszerint megfogjuk egymást csókolni. Majd esetleg az álmukban, sőt még ott se. Kaihoz bottal se nyúlnék hozzá. Ekkor valaki berontott hozzám.
- Ott kellett volna hagyni téged. Úgyse érdekel mi van veled. Felőlem halálra kínozhattak volna úgy őszintén. Azért rángatlak magammal, hogy ne rajtam száradjon, hogy miattam keféltek halálra - ordította.
- Ordítozz mással te hülye pöcs fej! Komolyan mondom nem értem miért bírnak a csajok. Ha én beléd lennék szerelmes már biztos öngyilkos lettem volna.
- Én vagyok pöcs fej? Nem én nem háláltam meg azt, hogy megmenekültél egy megerőszakolástól.. Elhiszed, hogy ha én lennék beléd már én is rég az ereimet vagdosnám? - kérdezte, mire én kicsit meglepődtem. Ő csak homlokon pöckölt én pedig pofon vágtam.
- Ne...nyúlj...hozzám. Megértettél? - ordítottam hozzá. Ő csak morgott magának valamit, majd egy ajtó csapás kíséretében kirohant a szobámból. Én az ablakra néztem ami csupa víz csepp volt. Szakadt az eső. A teraszra lépegettem lassan és óvatosan, majd csak álltam fejemet felfelé hajtva és élveztem az esőt. Érthetetlen okok miatt egy-egy könnycsepp vándorolt le az arcomon.

Fogalmam nincs mi vagy ki váltott ki belőlem ilyen érzést. De rossz volt. Elködösödött tekintetemet a távolra szegeztem és csak néztem előre a semmibe. A sok kocsi és biciklis sietett haza minél előbb, hogy ne ázzanak meg, én pedig itt állok és várom, hogy végre ronggyá ázzak. Remek vagy Lu Huan. A korlátra támaszkodtam és ezúttal mintha minden erő elhagyott volna leeresztettem a fejemet és csukott szemmel a talaj felé hajtottam kobakomat. Lassan kinyitottam a  szememet és visszaemeltem eredeti állapotába és néztem előre. Majd valaki megérintette a vállamat. Gyorsan hátra néztem és Luhan volt az. Rám mosolygott, majd én is rá és megölelt.
- Bocsi Kai miatt.. Hallottam szinte mindent. Hülye szegény.
- Nem baj Luhan. Ez is kell. Egy kis veszekedés, para.. minden kell egy életbe - mondtam, mire ő szorosabban ölelt. Miután elvált tőlem én lementem a  közös teraszra, ami fedett volt és rágyújtottam.
- Bocs - mondta valaki. Hátra pillantottam és Kait láttam meg az ajtófélfának dőlve, zsebre tett kezekkel.
- Bocs - utánoztam. - Köszi, hogy ennyit érdemlek 'Bocs' De legalább bocsánatot kértél ha nem is valami szépen - mosolyogtam rá, mire ő kiment. Gondolhattam volna.. Ő Kai..Felálltam és a korláthoz léptem. Egy újabb szálat vettem elő és gyújtottam rá.
Felemeltem a fejemet, kicsit a füstöt bent tartottam, hogy átjárja mindenemet, majd kifújtam az ég felé.
- Ne szívj el két szálat egymás után! Nem egészséges - kapta ki a kezemből Baekhyun.
- Mintha a cigizés az lenne - válaszoltam.
- Az sem az de kettő egymás után ... - mondta és eldobta a csikket. Csak durcázva leültem a székbe, ő pedig mellém. - Az bánt, amit Jongin mondott?
- Kicsit az. De mindegy.. Semmi közünk egymáshoz és szerencsére nem is lesz  - mondtam és hátra dőltem a székben és azon kezdtem gondolkodni, hogy anya vajon most mit csinálhat. Pár perccel később bementem a nappaliba, ahol Kai  dereka körül egy törölköző volt és a haját dörzsölte egy másikkal. Majdnem röhögni kezdtem, de inkább meg se szólaltam csak mentem tovább.
- Min röhögnél?
-  Rajtad - mondtam miközben háttal neki megálltam, majd tovább mentem. - Mások is élnek itt. Ja bocsi, neked én levegő vagyok. Miért beszélsz a levegővel? De akkor ezt se hallod - mondtam kicsit gúnyosan, mire elkapta a csuklómat és erősen megszorította.
- Idefigyelj..Nem vagy levegő, csak csupán nem bírlak.
- Nem is ismersz - kacsintottam, majd kikecmeregtem szorításából és visszamentem a szobámba. Letelepedtem az ágyamon majd elkezdtem nézni a falon levő képet, amin Luhan és én vagyunk még kis korunkban. Ő ölel én meg morcosan húzódok el. Hirtelen felnevettem a kép láttán, majd az ágyam alatt heverő dobozt előhúztam és a fénykép albumokat vettem a kezembe majd elkezdtem nézegetni őket. Rengeteg kép készült akkoriban Luhannieról és rólam. Olyan cuki testvér pár voltunk, de tényleg. Az egyik képen hangosan kezdtem nevetni a zavartól, ugyan is azon Luhan pelenkázott engem. Erre a nevetésre Luhan, Channyeol és RiRin sétált a szobába.
- Mi volt ez? - mosolygott RiRin.
- Csak találtam egy képet - mosolyogtam és odaadtam Luhannak, aki elkezdett pirulni és utána nevetni, de előtte jól kitágultak a szemei. Channie elkezdte kergetni őt, hogy mutassa meg a képet, de Luhan nem ismerve akadályokat, átfutotta az egész szobámat.
- Nyugi már srácok - nevetett RiRin, miközben Channiet próbálta lefogni.
- De látni akarom azt a képet - nyígott. Én kikaptam Luhan kezéből és Channie szeme előtt lóbáltam. - Az te vagy és a pelenkázó Luhan? - kerekedtek ki a szemei. - Áh ezt a többieknek is meg kell mutatni - mondta nevetve és kiszaladt. Én utána rohantam, de Kaiba ütköztem.
- Figyelj már az orrod elé! - ordított rám.
- Én is mondhatnám ezt neked - mondtam és arrébb löktem majd Chanyeol után futottam aki kifutott a medencébe.
- Na csak akkor kapod vissza ha bejössz! - nevetett.
- De ruhában vagyok.
- Vedd le a felsőd és a nacidat. Melltartó és bugyi csak van rajtad - vigyorgott perverzül - Vagy nincs?
- De van! - mondtam lekaptam a felsőm utána a nadrágom, beugrottam Channiehoz és elkezdtem kapkodni a kép után.
- Na mi van? Túl pici vagy - mondta Channie, majd valaki felemelt. Hátra néztem és Luhan volt az. - Csapat munka? Ez így nem jóóó - mondta majd miután a képet odaadta Luhannak ráugrottam Channie hátára, aki akkorát és olyat sikított mint egy vérbeli lány.
- Te hülye vagy - nevetett Baekhyun. - Luhan a húgod tök hülye - nevetett tovább.
- Hallottam ám mit mondott kedves Mr. Bacon - vetettem Baekhyunra gyilkos tekintetet mire az csak röhögött tovább, így nekem is kellett. Leugrottam Channie hátáról, majd kimásztam és a Kyungsootól kapott törölközőt magamra csavartam.
- Még mindig itt lakunk mi is - jegyezte meg nekem Kai.
- Még mindig nem érdekel mit mondasz - mondtam miközben elmentem mellette. A többiek csak 'Húú'-zgattak. Komolyan nem értem miért olyan nagy cucc ez a srác. Tök flegma, hülye pöcs, faragatlan, modortalan. A csajok komolyan azt hiszik, hogy az a cukiság aki a rádió műsorokban és a többi helyen fellép? Mert ha igen akkor nagyon tévednek. Nos tök mindegy. Felmentem a szobámba majd átöltöztem a pizsimbe. Leszaladtam még a többiekhez és elköszöntem mindenkitől, kivéve Kaitól. Luhanhoz még odamentem egyszer.
- Luhan holnap mi lesz a program?
- Azt hiszem megyünk valahová..de nem mondom hová - kacsintott.
- Köszi szépen, bíztam benned.
Felbattyogtam a szobámba és elhelyezkedtem kint a teraszon, ahol az esőnek kis maradványai látszódtak csak.
- Neked is jó éjt - jött ki Kai a teraszomra. Én csak dörmögtem egyet.
- Neked is - mondtam miután rágyújtottam.
- Te mindig cigizel?
- Hahó..mióta nem cigiztem?
- Pár órája.
- Na tőlem az nagy teljesítmény. Kérdezd meg Luhant.
- Jó túlságosan nem érdekel.
- Akkor minek hoztad szóba? Te vagy felháborodva a saját hülyeségeden - mondtam és bementem a szobámba, hogy lefeküdjek aludni, de Kai az ágyam szélére ült. - Jó, hogy nem ide fekszel - morogtam.
- Most az is baj ha ideülök?
- Nem.
- Na akkor meg. Szóval..bocsi a mai napért, mármint a veszekedésért, de továbbra se fogok szebben hozzád állni - vigyorgott.
- Elhiszed,hogy én se hozzád? Lehet rosszabb is lesz. Ha nem hiszed nyugodtan kérdezd meg Fei Feit, mit csináltam ha valakit utáltam vagy nem szerettem - kacsintottam. - Legalább lesz egy újabb menete ahogy őt ismerem.
- Nyugodj már le kislány. Nekem nem kell senkinek a megerősítése. Luhan épp eleget mesélt. Ezért is nem bírlak annyira. De te engem miért nem bírsz?
- Talán kellene?
- Nem..de..
-Akkor meg? Nem kedvelhetek minden embert. És most szeretnék aludni. Mellesleg azért nem mert Luhan mesélt rólad csomó dolgot. Na jó éjt 'szép fiú' - mutattam idéző jelet.
- Neked is - mondta és tovább állt. Ez mennyire de idegesítő. Egyik pillanatban még pöcs, aztán kedves és megint pöcs. Igazi hangulat ember. Mikor már elhelyezkedtem rendesen hallottam egy farkashoz hasonló vonyítást, majd még egyet. Kinéztem az ablakon és 8 kutya futott a kert végébe. Ez ijesztő. Visszafeküdtem az ágyba és párnámat ölelve hajtottam álomra a fejemet.

Chapter Two▲

Érdekes kép és RiRin érkezése.. Vagy mind ez csak álom volt? ▲

- Na kis királylány...Szépen elmondom a szabályokat... - kezdte. Én ránéztem nagy szemekkel, mert kíváncsi voltam, hogy mit talál ki az én édes drága testvérem. - Nincs pia, se buli, és ha mind ez az eszedbe jutna, gondolj vissza a szabályra. Cigizni cigizhetsz, de mértékkel. Ha viszont azt veszem észre, hogy  mindennap körülbelül dobozokkal szívsz el, akkor még azt is megvonom tőled. Csupán azért engedem meg mert tudom milyen nehéz róla leszokni, ezért szépen apránként szoktatlak le róla. Megegyeztünk?
- Meg - válaszoltam. Végül is ezt akartam. Szerencsére úgy látszik Luhan is komolyan gondolja. - Akkor ez mától érvényes?! Ugye?!
- Nem, ez onnantól érvényes, mikor már a halálos ágyadon fekszel tüdő rák miatt, vagy máj betegség miatt.
- Ez nem vicces Luhan.
- Igen mától - mondta. - Na most egyedül hagylak és majd szólok ha kaja van - mosolygott - Ne feledd..Sőt írd fel egy papírra és függeszd ki az ágyadhoz vagy valahová.
- Minden bárba ragasztatok ilyet, nem? Nyugi nem felejtem el csak menj már - nevettem és közben toltam kifelé.
- Ez még az én házam attól, hogy te is.. - mondta de én rácsaptam az ajtót. Ráugrottam az ágyamra és elgondolkodtam az eddigi életemen. Körbe néztem a szobámon, hogy kicsit megszokjam. Felálltam és kinéztem a teraszom ajtaján keresztül a kertbe. Egy hatalmas medence volt ott, így nem bírtam ki, hogy ki ne próbáljam. Gyorsan átöltöztem bikinibe és lementem gyorsan mindent és mindenkit hátrahagyva magam mögött. Luhan úgy nézett rám mint egy holdkórosra. Bementem a vízbe, ami még azért elég hideg volt, de nem érdekelt és elkezdtem úszkálni ott. A tesóm is bejött egy gumi matraccal a hóna alatt. - Na akkor most megkapod a magadét - vigyorgott és lelocsolt egy vödör vízzel. De, hogy honnan szedett vödröt, az már az ő titka marad.
- Tőlem iis - jött Kyungsoo is és ő slaggal locsolt nem pedig vödörrel.
- Srácook - kiáltottam, de ők nem hagyták abba. - Elééég - ordítottam. Hál istennek erre már abbahagyták, de nevetve.- Végre. Mellesleg honnan jött ez az ötlet? Na sipirc.. - toltam kifelé Luhant.
- De ez az én házam! Az én medencéém - kiabálta miközben toltam ki.
- Én meg a hugod vagyok.
- Jó megyek már - ugrott ki a medence szélére majd szépen lassan bearaszolt a házba. Én felfeküdtem a gumi matracra és összevissza keringtem a vízen mint gólyafos a levegőben.
- Jól érzed magad? - szólalt meg valaki. Úgy megijedtem, hogy lefordultam a matracról, majd mikor felnéztem Kai állt ott.
- Ja csak te vagy... - kezdtem majd visszafeküdtem.
- Csak én igen. Gyere be enni - mondta kicsit lekezelően majd visszament a házba. Én morogtam egyet, mire visszafordult. - Akár éhen is dögölhetsz felőlem, de ne az én hibám legyen, jó? Mellesleg..Jó lenne ha kijönnél. Más is él itt rajtad kívül és nem hiszem hogy megszeretnének vakulni - mondta komoran.
- Szerintem már megtették - mondtam miközben lehunytam a szememet. - Szegénykék elvesztették szemük világát miattad. Jaj jaj Kai.. - ráztam óvatosan a fejemet, hogy le ne essek. Kai csak a vízbe ugrott és felfordította a matracomat. - Te normális vagy? - álltam vele szembe.
- Teljesen - mondta. A szája sarkában egy halvány kis mosoly jelent meg. - Mondtam, hogy gyere enni... És biztos vagy te abban, hogy miattam vesztették el a szemük világát, ha már te így fogalmaztál?!
- Igen.. Tudod számomra nem vagy adonisz.. Jó, oké talán kicsit..egy nagyon kis mértékben jó pasi vagy de... Most..kit akarok hülyíteni? Számomra nagyon nem vagy az.. Szóval felőlem azt csinálsz amit akarsz - mondtam és elindultam kifelé a medencéből, de Kai megragadt és visszarántott.
- Nem is akarok neked Adonisz lenni..Sőt semmid nem akarok lenni. Mellesleg..én nem vagyok éhes..Ezeket - kezdte, majd lekapta a felsőjét és a nadrágját, így csak egy boxer maradt rajta - Vidd már be - nyomta a kezembe.
- Minek? Nem tudod itt hagyni? - kérdeztem, ugyan megfogtam őket és kimásztam közben. - Mindegy beviszem.. Mikor kell mennetek próbára?
- Fél háromra - válaszolt becsukott szemekkel, ebből tudtam, hogy ott kell hagynom. Hát így is tettem. Lassan besétáltam a nappaliba, ahol minden tekintet rám szegeződött.
- Miért fogod te Kai cuccait?
- Miért nem hagyta kint?
- Jártok?
- Tetszik neked? - jöttek a jobbnál jobb kérdések.
- Ájájájáj..honnan veszitek, hogy járunk és fúj. Mellesleg egyáltalán nem tetszik - vigyorogtam. - És megkért, hogy hozzam be - mondtam és megjelent mellettem a tiszta vizes, bőrig ázott Kai -irtó jól nézett ki-, és megfogta a cuccait majd egyik kezét a derekamra tette. Ezen én kissé meglepődtem így kikerekedtek a szemeim és elléptem mellőle. Ő csak vigyorgott mint egy vad alma. - Jézusom hová kerültem - forgattam a szemeimet majd felmentem az emeletre, összefogtam a hajamat és felvettem egy kis toppot meg egy rövid, pamut nadrágot. Mikor indultam volna lefelé, Kaival találtam szembe magamat. Próbáltam kikerülni őt, de mindig elém vágott. - Komolyan ilyen gyerekes vagy? - néztem  rá olyan 'Te most viccelsz?' fejjel.
- Nem én nem gyerekes vagyok, hanem rideg - válaszolt. Egyébként nagyon is jó volt a válasza,de azért most is látszott az a halvány mosoly. Kikerült és elment a szobájába, majd körülbelül 10 perc múlva az ajtómon kopogtattak.
- Tessék - szóltam majd szinte mindegyik fiú bejött.
- Mentünk akkor - mondta Kai, Luhan pedig bejött és megölelt.
- Jó - válaszoltam.
Miután mindenki kiment én leültem az ágyamra és elkezdtem nézni a falat.
- Ja és mire haza jövünk itthon legyél - rontott be Kai.
- Miért mennék el?
- Mert tudom, hogy bulis voltál, és biztos nem könnyű lemondani a bulikról - vigyorgott.
- Képzeld nagyon is egyszerű - álltam fel.
- Jó mindegy.. - mondta és kiment a szobámból.
Leültem a gépem elé majd megnéztem a dolgaimat, amiket meg kellett.
- XIUMIIN -kiáltott valaki. Én a lépcső tetejére álltam ahonnan egy csinos, szép lányt pillantottam meg bőröndökkel a lábánál. - Oh, szia - mosolygott rám.
- Szia.. Te Xiumin barátnője vagy?
- Te Exo barátnő vagy? - kérdezte velem együtt. - Mi? Jaj dehogy is - nevetett. - Xiumin a testvérem - mosolygott. - RiRin vagyok - mosolygott.
- Én Huan. Nekem Luhan a testvérem. Senki nem a pasim - mondtam és lementem hozzá.
- Hát Luhan nagyon aranyos - mosolygott és a fejét lehajtotta.- Mellesleg hol vannak?
- Fogalmam nincs..Annyit tudok, hogy majd jönnek - mondtam és közben helyet foglaltam az étkező asztalhoz tartozó faszékre. - Mellesleg..te találkoztál már a többiekkel? - kérdeztem miközben megfordítottam a széket és terpeszben ültem le.
- Igen - mosolygott. - Mellesleg főzzek valamit?
- Most értél ide.. Miért főznél?
- Mert mikor jövök mindig elvárják, hogy főzzek. Szóval fűzök neked..hm..Rizses zöldséges husit - mondta és elkezdett a hűtőben kotorászni.
- Értem. Neked..Kairól..
- Kai? - kérdezte miközben válla felett nézett rám. - Ő egy roppant aranyos fiú. Kyungsooval nagyon jóban vannak és nekem Kyungsoo az egyik legfontosabb ember a földön Xiumin után.
- Kai? Az a Kai? Egy emberről beszélünk?
- Valószínű - nevetett.
- Császtok - rontott be Kai - RiRin - mosolygott kicsit majd megölelte a felszólított személyt. Én csak az asztalra könyököltem és elkezdtem utánozni, majd dörmögtem magamba egy 'Seggfej'-et.  - Mikor jöttél? Megint főzöl? - kérdezte mosolyogva.
- Szia Kai.. Igen megint - nevetett. - Te pedig megint csak vagy - mondta RiRin és Kai bólintott egyet. - A többiek?
- Kint vannak az udvaron - mondta Kai és leült velem szembe. Ririn gyorsan kifutott én pedig a konyha tulsó felét kezdtem bámulni, hogy ne Kait kelljen. - Szóval Huan..Áh semmi..nem is akartam semmit mondani - állt fel nevetve majd zsebre tett kezekkel elindult kifelé.
- Pöcs - dörmögtem az orrom alatt. Erre ő a válla fölött hátra nézett és elmosolyodott. - Mit mosolyogsz?
- Azt, hogy alig ismersz..
- De épp elég ennyi is , hogy tudja, egy pöcs vagy - mondtam miközben sóhajtottam egyet.
- Igen? Ennyi erővel te egy hisztis liba vagy, vagy egy beképzelt kurva aki folyton bulikba jár a szexért, és a részegségért - jött közelebb hozzám és a vállam felé hajolt. Én felé fordultam és egy hatalmas pofont lekevertem neki.
- Ha esetleg tudnál is valamit az életemről.. - mondtam és felálltam az asztaltól de Kai megfogta a csuklómat.
- Látod épp ezért mondtam neked, hogy nem is ismersz - válaszolt miközben én háttal voltam neki. Én elkomorodtam,mert hát valljuk be igaza van.
- Igen, ez igaz. Örülsz? Igazad van - fordultam felé de ő még mindig a csuklómat fogta. A keze meleg és bársonyos volt. Jó volt az érintése, de azért nem vagyok belé szerelmes se nem tetszik.
- Tökéletesen boldog vagyok - mondta mosolyogva majd elengedte a kezemet és kivonult a teraszra majd a medencéhez ment,ahol RiRint átkarolta. Én felmentem a szobámba a cigis dobozomért majd a teraszomra mentem, ahonnan láttam az egész bagázst, kivéve Kait. Igazából nem is hiányoltam. Minek? Csak egy...hülye..helyes..mi? Mindegy..egy hülye pöcs.
- Neked nem elég reggelente három szál? - szólalt meg valaki. Hátra fordultam és jé..Ki volt ott?
- Kai, neked nem mindegy? Te követsz engem? És honnan tudtad, hogy 3 szál?
- Onnan, hogy senki nem cigizik itt és a szemetesbe a teraszon mindig három csikk van. És nem követlek, csak szólni akartam, hogy ma mennek moziba RiRinék.
Én bólintottam egyet. Remek. A saját tesómék nem hívnak meg moziba de RiRint viszik. Jó.Beleszívtam egyet a cigimbe, majd Kai kivette a kezemből és elkezdte ő szívni.
- Te normális vagy? - kérdeztem mert arra számítottam, hogy köhögni fog mint állat, de csendbe maradt, leült és közben elszívta azt a cigit, ami magamnak szántam.
- Igen - mondta miután utolsó fújással kiengedte a cigi füstöt. - Inkább én szívjam mint te - mondta ezzel felállt és a kukába dobta a cigicsikket. Elment a szobámból és a teraszomról is és én már lusta voltam új cigit elővenni, így csak leültem és néztem ki a fejemből.Majd bementem a szobámba és lefeküdtem az ágyra miközben az agyamat jártattam az egész helyzeten. Vajon milyen lesz itt élni? Mindenkivel jóban leszek? (Kivéve Kaival). Hirtelen lecsukódott a szemem és elaludtam.
Lementem megnézni, hogy itthon vannak e még a többiek. Leszaladtam a konyhába és szedtem magamnak RiRin főztjéből majd a nappaliba akartam vonulni, de ott volt Kai.
- Még nem mentetek el?
- Én nem mentem - válaszolta.
- Miért nem?
- Mert nem akartam egyedül hagyni veled a házat - vigyorgott.Én csak kinyújtottam rá a nyelvemet és leültem az étkező asztalhoz, hogy magamba tömjem a főztöt. Miután megtettem elindultam kezet mosni és Kai is jött velem. - Bocsi, de tudod ez a mosdó szép élményekkel gazdagodott és nem akarom, hogy elrontsd...
- Ja és FÚJ és veled jobb lesz mi?
- Igen - mondta komolyan majd eléggé hangosan és erőből bevágta az ajtót - Ez kicsit hangos volt..
- 'Kicsit' - mutattam idézőjeleket. Megmostam a kezemet, majd elindultam volna kifelé. - Kai...most ez szórakozik velem? - kérdeztem miközben próbáltam volna kinyitni az ajtót. Kai odajött mellém és ő is erőből megpróbálta kinyitni,de neki se sikerült. - Ne már.. Baszki itt hideg van - mondtam és leültem a kád szélére.
- Na várjál valahogy kiműtöm magunkat innen - mondta és elkezdett neki menni az ajtónak mint valami faltörő kos. Már vagy félórája ezzel szórakozott,de nem sikerült.
- Hagyjad..majd valaki kinyitja.. - mondta már kicsit kábán, mert eléggé álmos voltam.
- Álmos vagy? - kérdezte miközben leült mellém. Én bólintottam majd előre hajtottam a fejemet, hogy tudjak aludni. Csak annyit vettem észre, hogy Kai befeküdt a kádba. - Gyere ide és aludj - mondta.
-  Ó még mit nem - mondtam és inkább a földre ültem. Erre Kai kimászott, mellém ült és megpaskolta a vállát. - Most komolyan rajtad aludjak el? - kérdeztem. Ő bólintott , majd egyik karjával átkarolta a derekamat és magához húzott. Én óvatosan a vállára hajtottam a fejemet és közben azon gondolkodtam, hogy most valami kandi kamera veszi ezt. vagy tényleg ilyen figyelmes. - Ettől még semmi nem változik - mondtam lehunyt szemekkel.
- Én is tudom, de álmos vagy és nem várhatom el tőled, hogy ébren maradj, hisz nem tudjuk mikor állítanak haza.
Mikor felkeltem eléggé furcsa pózban találtam magamat, ugyan is Kai ölében feküdtem és közben a lábait öleltem. Hirtelen felpattantam és elkezdtem mosni az arcomat.
- Mi a baj? - nézett rám kómásan.
- Jobb ha nem tudod - mondtam és bementem a szobámba,de ő utánam jött.
- Mi az? - kérdezte mikor leült az ágyamra.
- Az öledbe feküdtem a lábaidat átkarolva - mondtam a gépemet lesve. Ő csak nevetni kezdett és egy lövést immitált a fejébe, körülbelül én meg is tettem volna, hogy fejbe lövöm. Csak nevetve kiment, majd RiRin visszatolta.
- Olyan édesek vagytok együtt - szólalt meg, majd Kainak elkezdett mutogatni egy képet, amin kikerekedtek a szemei és ha nem RiRin fogta volna a telefont, hanem ő akkor széttört volna. Hozzám sétált RiRin és nekem is megmutatta a képet.
- Jézus Mária Szent József - kaptam a kezembe a telefont. - Ezt nem szerkesztettétek össze? - kérdeztem mire megrázta a fejét. - Biztos? - bólintott. - Úristenem- mondtam miközben megint csak arcon csaptam magamat. - Most jöttem kb 10-12 órája és nesze. Vagyis..reggel jöttem most este van..És ez..mi a... fasz? Ne már... Jézusom - folytattam.
- Na jó szerintem nem ismerjük egymást - fordított nekem hátat Kai.
- Szerintem se ismerjük egymást - mondtam és kimentem a teraszra szívni egy cigit. Hátra fordultam és láttam, hogy kiment mindenki. Mikor előre fordultam Kait pillantottam meg és a szívemhez kaptam. - A frászt hoztad rám.. - mondtam lihegve.
- Ne...ci..gizz... - mondta, kivette a számból és leült mellém. - Mellesleg.. -nyelt egy nagyot - Az a kép aranyos, de ne legyen ismétlés - nevetett és beleszívott a cigibe.
- Te tényleg azt mondtad, hogy aranyos? Mellesleg a cigivel kapcsolatban...te..
- Azt mondtam és régen szinte lánc dohányos voltam. De leszoktam miután kiderült, hogy f - kezdte volna de inkább nyelt egyet - felkerülhetek a legnagyobbak közé - célzott az Idolságra.
- Hát megértem. Én próbálok róla leszokni, mert meguntam azt az életet és 18 éves vagyok. Most gondolj bele, barátnőm 22 éves és orrba szájba baszatja magát, piál, cigizik és már füvezett is.
- Az nem ember, már bocsi. Szerintem jól tetted, hogy belementél abba, hogy ideköltözz. Nem mondom, hogy abba hagyom a piszkálásod, de legalább megpróbálsz változtatni az életeden - mondta. Ez a Kai tud egész normális is lenni. - De én most megyek - mondta és elhagyta a 'területemet'. Most komolyan...Remélem nem lesz továbbra is olyan ,mint mikor megérkeztem.
Hirtelen felriadtam és azt se tudtam hol vagyok.. Felültem az ágyon és körbe néztem. Minden a helyén volt, de valami nem volt rendben.
- Csak álmodtam - kaptam a szívemhez a kezemet, hogy nem kellett átélnem Kaival a fürdős jelenetet és nem kellett úgy aludnom - Köszönöm istenem, köszönöm - néztem a plafonra. Kimásztam a takaróm alól, ami nem tudom, hogy került rám, de megtettem, majd a teraszra mentem, hogy elindítsam ezt a napot is. Úgy látszik eléggé sokat aludhattam, ha reggel fél kilenc van. Miután elszívtam a csikket a kukába dobtam, és emlékeztem arra mit mondott Kai, hogy három csikket lát mindig a kukában. Megsimogattam nem létező szakállamat, majd nem gyújtottam rá többet reggel. Lementem a konyhába, ahol RiRin mosogatott.
- Jó reggelt - szólalt meg miközben rám nézett és mosolygott.
- Neked is - mosolyogtam rá. - Hogy aludtál?
- Egész jól. Tegnap mikor elaludtál én takartalak be - mondta miután visszafordult a mosatlanokhoz. Én helyet foglaltam a bár pulthoz tartozó széken és ránéztem.
- Köszönöm.
- Ugyan, semmiség. Mellesleg valamit beszéltél álmodban.
- Mit?
- Valami olyasmit, hogy Kai helyes vagy ilyesmit.
- Na hát látszik, hogy álmodtam - kuncogtam. - Szerintem nem az.
- Na, azért..
- Jó igen kicsit..KICSIT helyes de nekem nem jön be.
- Aztán fél év múlva már az oltár előtt fogtok állni, szerelmetek jeléül gyereketek lesz és a többi - nevetett, mire én ledobtam egy műanyag villával ami az asztalon hevert. - Jó, bocsi - nevetett tovább majd megjelent az előbb említett fél. - Emlegetett szamár - mondta RiRin és megölelt Kait.
- Köszi, de miért emlegettél?
- Nem én, ő. Azért mert veled álmodott - vigyorgott.
- Ja..életem egyik legrosszabb rémálma volt - mondtam miközben fejemet támasztottam meg a tenyeremmel. Kai csak elmosolyodott és felment a szobájába. Én is felálltam az asztaltól és felmentem a szobámba majd elkezdtem csak úgy, kedv telésből tanulni egy koreográfiát, ami a BTOB Wow-ja volt, amivel eléggé elütöttem az időt. Mikor már nagyon elfáradtam felnéztem az órára és fél tizenkettőt mutatott.

Chapter One ▲

Új élet kezdete ▲

Álmomból hirtelen ültem fel,majd hajamba túrtam és vettem egy mély lélegzetet, amit aztán kifújtam. Szét néztem a szobámba, ahol a tegnap esti bulinak kisebb-nagyobb nyomai látszódtak. Még egyszer hajamba túrtam majd az éjjeli szekrényemen lévő hajgumival összefogtam nagy hajzuhatagomat majd a cigis dobozomhoz nyúltam. Kikecmeregtem az ágyból a dobozomat fogva és belebújtam a papucsomba majd  kicsoszogtam a teraszomra. Ott egy öt percet elszerencsétlenkedtem az öngyújtóval de mikor sikerült meggyújtottam a cigi szálat, beleszívtam egy nagyot. Rettenetesen fájt a fejem, de nem is csoda ha az ember piált előző este és még egy ismeretlennel is csókolózott. Bevallom nem vagyok az a tipikus anya kis kedvence, sőt mi több. Semmiféle képen nem vagyok anya kedvence. Az övé Luhan. Ő lenne az én példaképem, ha nem éppen Szöulban tengetné az idejét és nem tartanám unalmasnak. Tudom, hogy nem épp pihen és lazul valamelyik helyi kocsmába, de akkor is. Igaz idősebb nálam 5 évvel és ráadásul még Idol is.. Ez nem ér. Mindegy is.. Leültem a székbe, de csodával határos módon tiszta víz volt a szék így gyönyörűen egy nagy víz folt keletkezett a seggemen.
- Ó, hogy a... - kezdtem el majdnem káromkodni de a szomszédban az öreg bácsi- akit én mindig is így  hívtam akármennyire is tudom a rendes nevét - kint kertészkedett. Így csak mosolyogtam egyet és a fogam közt szűrtem ki azt, hogy 'A kurva életbe!', miközben integettem a szomszéd bácsinak. Ő is visszaintegetett mosolyogva, mit sem sejtve mit suttogtam.Miután kezemet fenekemhez rakva visszavonultam a szobámba, levetettem és felvettem egy hosszú melegítő nacit és egy egyszerű fekete felsőt és neki láttam összepakolni. A cigis dobozt eltettem a helyére majd mikor elpakoltam lementem kajáért a hűtőhöz.
-Aishh - nyögtem fejemet fogva, mert akárhány gyógyszert vettem be egyik se csillapította a fájdalmamat. A pálcikámat lecsaptam az asztalra mert semmi kedvem nem volt enni, majd fogtam a telefont és felhívtam anyát. - Anya...merre vagy? Boltba?! Minek? Ja tényleg..Jó mikor jössz? Hozzál már majd nekem fagyit és olyan finom kekszet. Köszi. Szia - mondtam és leraktam. Még mindig a fejemet fogtam és a kanapéra áttelepültem majd elkezdtem nézni valami hülye romantikus sorozatot. Olyan lettem mint a nagymamám..A TV előtt ülök és valami régi sorozatot nézek ami romantikus és 'izgalmas'. A párnát a földre dobtam és kikapcsoltam a TV-t. Felmentem lassan a szobámba és lefeküdtem az ágyamra. Anya tegnap este eléggé kiosztott, hogy nem lehetek ilyen felelőtlen, de túlságosan nem érdekelt, így elvonultam majd utánam sietett és  adott egy pofont. Azután én megöleltem őt, miközben sírt, hogy miért vagyok ilyen. Nem tudom igazából. Sose volt olyan életem amilyet szeretnék..A cigire két éve szoktam rá, többször próbáltam leszokni róla mint a piáról, de azt csak bulikban iszom (Nagy mértékben). Hirtelen felültem az ágyon és lassan a terasz felé pillantottam.
- Nehogy... - kezdtem mikor eszembe jutott, hogy odahányt az egyik 'barátnőm' tegnap éjszaka. Kifutottam a teraszra és csak én lehetek olyan béna, hogy egy kibaszott hányás tócsába ülök bele. - Úristen..fúj..ne...Úristen - szaladtam a szobámba és a nadrágomat kidobtam a szennyes kosárba majd meggondoltam magamat és beáztattam vízbe. Nem vagyok a legfinnyásabb de azért az nem kellemes ha az ember egy róka-tócsába ül bele. Majd egy kocsi ajtó csapódást hallottam meg.
- Itthon vagyok! - kiáltott anya én pedig lerohantam nagy sebességgel a nappaliba.
- Anya anya anya..beleültem egy hányás tócsábaaa - nyígtam majd megöleltem de ő finnyáskodva eltolt magától. - Nem a mellkasommal és a hasammal ülök a széken anya, ugye tudod?
-Jó kislányom akkor is..Legalább ebbe a nadrágba? - kérdezte majd megfordultam és bepucsítottam neki.
- Úgy látszik?
- Jól van na. Kislányom takaríts ki a szobádba, biztos nagy a rendetlenség.
- Rendben. De utána elmehetek Fei Feivel moziba? - kérdeztem mire anya csak szúrosan nézett rám. - Nem fogok inni megnyugodhatsz - mosolyogtam rá, mire ő is így tett és egy legyintéssel letudta. - Köszönöm - öleltem meg anyát majd felmentem a szobámba és elkezdtem kitakarítani. Útközben találtam egy piás üveget-bacardi-sat- aztán chipses zacskót és még egy...használt kotont is. Remélhetőleg nem én használtam vagyis...nem én szeretkeztem. Undorodva kidobtam a kukába majd tovább takarítottam. Anya nagy nehezen felcipelte hozzám a porszívót és elkezdtem porszívózni. Nagy nehezen mire végeztem felhívtam Feit és letárgyaltam vele a délutánt. Lementem ebédelni anyához aki ráment csinált és mikor bevertem az összeset gyorsan felmentem átöltözni és elkészülni. A táskámba beraktam egy még bontatlan cigis dobozt és a kedvenc öngyújtómat, pénztárcámat és a kocsikulcsomat. A telefonomat zsebre vágtam és elindultam Fei Feiék felé.
- FEI FEI! -ordítottam a kapujuk előtt. Kilépett a teraszára, integetett egyet és öt perc múlva már lent is volt. - Szia - mosolyogtam majd adott egy puszit az arcomra.
- Szia, na mit csináljunk? Elmenjünk a kocsma alatti helyre vagy moziba menjünk?
- Is is - feleltem. Elmosolyodott majd a derekamnál átölelt és úgy indultunk el a moziba. - Mit nézzünk meg?
- Horroros filmet?
- Melyiket?
- Utolsó hívás? Vagy az Átok?
- Az átok - vigyorgott. - Attól befogsz fosni. Én mát láttam egyszer-kétszer de nagyon bírom - mosolygott még mindig.
- Akkor jó - nevettem. - Nos..utána mit csináljunk? Mert nyolctól van nyitva a Farkaslak.
- Hát tudod mi törzsvendégek vagyunk - kacsintott.- Vagyis csak én de most te is az leszel. Általában sok jó pasi van ott és milyen jó lehet azokkal - nyalta meg alsó ajkát. Néha túlságosan is átlépi a határt, de mivel én eléggé jóban vagyok vele, megyek utána. Ez nem jó a barátságunkban, de imádom Fei Feit olyannak amilyen. - Mit gondolsz, szerinted anyád ráfog jönni?
- Rá.
- Miért?
- Mert általában a mozik nem tartanak hajnalok hajnaláig. És nincs nyitva addig a mozi, Fei Fei.
- Valamit ki kéne találni, hogy mit csináltál. Mondjuk... Elmentünk a játszótérre?
- Olyan sokáig?
- Hát figyelj..két óra míg a film megy aztán elmegyünk a farkaslakba 2 órára és voálá..És itt van ez még csak hat óra. Szóval a Farkaslakba több időt leszünk - vigyorgott.
- Felőlem aztán.
Miközben sétáltunk a pláza felé én rágyújtottam és azon gondolkodtam, hogy Fei Feinek mért jó az, hogy minden este csak basz valami éppen alkalmas fiúval. Én egyetlen egyszer szeretkeztem buliba/buli után. Előtte pedig egyszer a pasimmal, ehhez képest Fei Fei körülbelül a bulikban vagy hatszor lecseréli a partnerét. Néha már unom ezt, hogy folyton buli buli hátán és Fei Fei szex-beszámolói ,de ha úgy nézzük élvezem. Beültünk a horroros filmre de simán végig néztem egy riadás nélkül is. Nem akartam neki mondani, hogy hatvanadjára nézem végig, és már lassan kínomban röhögök mikor az az élőhalott csajszi előjön.  Csak ültem nagy nyugisan a székembe mikor a telefonom megrezzent. Kivettem a zsebemből- ettől bezzeg halálra fostam magamat - megláttam, hogy anya írt üzit, hogy elutazik a cég miatt Koreába és két nap múlva jön csak mert Luhan-t is meglátogatja. Nem akartam szólni Fei Feinek mert semmi kedvem nem volt ott maradni vele a Farkaslakban. Mikor vége lett a filmnek Fei fei összeszedett valami pasit, akivel egymásba karolva sétáltak előttem. Miután megittam a kólámat a bejáratnál  megálltam és beleejtettem a szemetesbe.
- Khm - köszörültem meg a torkomat mikor Fei Fei neki állt volna smárolni a sráccal- Nem akarok ünneprontó lenni de mennünk kéne.
- A barátnőd harapós..Elnézést idegen hölgy..Benne lennél egy hármasban? Te, Fei Fei és én - kacsintott. Ezt az egész mondatot úgy értelmeztem a hangleejtése alapján, hogy kijelentette.
- Ezt melyik pizsidben álmodtad? Álmodik a nyomor öcsi - paskoltam meg az arcát. - Idősebb vagy egyáltalán 16-nál? - ő csak lehajtotta a fejét.
- Akkor semmi keresni valód nincs a hármasban - kacsintottam neki. - Fei Fei..menjünk - mondtam és elindultunk kifelé. Kínos csenddel telt el az a pár perc amit a Farkaslak felé sétálással tettünk meg. Mikor odaértünk Fei Fei mondta, hogy kövessem. Miután leértünk a lenti helyiségbe félmeztelen -nem jó pasik - rengették a csípőjüket a nők előtt.
- Nem ezekre céloztam, hogy jó pasik. Hanem azokra - bólintott a pult felé majd odasétáltunk - Hé Josh... - szólt mire a fiú kiugrott a pult mögül és adott egy csókot Fei Feinek. Vajon ez a csaj mennyi pasival kavar? Már mióta ismerem és még is..sok mindent most tudok meg róla. Majd hirtelen megláttam, hogy Josh Fei Feit tartja a karjaiban és a barátnőm a lábait Josh derekán fonja össze. Ezután Josh megindult vele a mosdó felé. Megfordultam a bár felé és intettem a csaposnak, hogy jöjjön oda hozzám.
- Miben segíthetek szépségem? - kérdezte perverz vigyorral az arcán.
- Jég dupla wishky-vel - válaszoltam, mire az elindult beszerezni a italomat, majd pár perc múlva meg is kaptam.
- A többi a ház ajándéka - rakta le elém a füves cigit.
- Köszönöm nem kérem az ajándékot - mosolyogtam és eltoltam magamtól a csikket. Erre ő csak fancsali képet vágott majd ment a többi embert kiszolgálni. Arrébb mentem az italommal és iszogatni kezdtem miközben megláttam, hogy hatalmas tömeg özönlik be az ajtón. A pultnak támaszkodtam és csak fürkésztem a tömeget amikor egy magas barna hajú srác hozzám lépett.
- Szia Édes, Jake vagyok - vigyorgott rám. Mennyi amerikai kis fiatal gyerek van itt.
- Hello - mondtam lekezelően.
- Hogy hívnak szépségem? - könyökölt mellém. Erre én csak bámultam ki a fejemből és nem válaszoltam a kérdésére.  Mire ő közelebb hajolt a nyakamhoz és elkezdte azt csókolgatni. Kicsit félre fordítottam a fejemet, hogy hozzá tudjon férni, de én már akkor meguntam. Pár másodperc múlva  feleszméltem mit tesz, ellöktem magamtól erős mozdulattal, mire ő a pulton heverő poharakat leverte és apró szilánkokra törtek , amit a pultos srác nem díjazott de felszedegette őket óvatosan. Ekkor én kezdtem megelégelni Fei Fei  felelőtlenségét és mikor megláttam Josht amint az ingét gombolja, elindultam a mosdó felé. Berontottam és megláttam Fei Feit melltartóban és bugyiban. Nem értem mit esznek rajta a srácok, mert se melle se feneke nincs. Mérgemben elkezdtem vele ordítani :
- Miért kell neked mindig minden pasival összefeküdni? Ha a plázában nem állítalak meg titeket akkor simán lehetett volna belőle egy menet is. Pedig te öt évvel idősebb voltál nála.
- Miért foglalkozol te az én életemmel?
- Nem akarom hogy kurva legyél. Ja bocs, már az vagy. Fei Fei..én is jól érzem magamat minden buliba piával és cigivel. Nekem nem kell a szex.. Attól, hogy levezeted azt a sok kalóriát, nem lesz jobb. Hány pasival feküdtél már össze? - kérdeztem mire ő csak lehajtotta a fejét . - Gondoltam - forgattam a szemeimet. - Végeztem Fei Fei..nekem nem kell ez az élet - fejeztem be a mondani valómat és kirohantam a mosdóból és az épületből is. Egyenesen a játszótérre mentem ahol leültem hintázni és elgondolkodtam az eseményeken. Tényleg nem értem Fei Feit, hogy lehet minden pasival lefeküdni. Simán beteg lehet tőle vagy akár nem kívánt terhesség is lehet. Most biztos nem érti Fei, hogy miért tettem ezt, de az életem miatt választottam így, hogy ez az életet magam mögött hagyom. Vagyis megfogom próbálni. A mai nappal megelégeltem ezt a sok piálást, bulizást, Fei Fei pasi fétisét, és a többit. Minek? Tudok így is boldog lenni nem kell nekem a sok buli. Miért keljek fel úgy minden reggel, hogy a fejem fáj az előző esti bulitól, ha tudok úgy is kelni, hogy szép napos reggelre és boldog vagyok, hogy nincs semmi bajom?! Már régebb óta félre akarom tenni ezt az életemet jó darabig vagy örökre akármennyire is élveztem. Elindultam hazafelé miközben az útszélén rugdostam a kő darabot, és így szépen hazáig eltelt az idő. A házunk előtt egy ismeretlen kocsit láttam. Kicsit féltem mi lesz de túlságosan nem érdekelt. Mikor bementem anya jelent meg előttem.
- Azt mondtad, hogy nem fogsz piálni! Ehhez képest? Belépsz a lakásba és érezni rajtad a cigi és a pia szagot. Még is hogy képzelted ezt Huan?
- Csak egy pohárral ittam dupla whiskyt jéggel. Ne kapd fel a vizet, anya.
- Nem érdekel. Akkor is elmentél. Ittál, buliztál, és szívtál.  Nem így akartam közölni de Luhanhoz kell költöznöd. Ő jobban tud rád figyelni mint én a munkám miatt.
- Anya..ez most vicc? Jó lesz ha egy hónapban egyszer látom Luhant..Ha nem felejtetted volna el ő még mindig Idol Koreában. Nem akarok menni anya mert alig találkozunk így is úgy is.. Tök mindegy hol vagyok akkor se figyelnek rám sokat.
- Szia hugi, látom örülsz, hogy nálam fogsz lakni.
- Nem látod? Repesek az örömtől - mondtam és felszaladtam a szobámba miután a fagyimat kivettem a fagyasztóból és egy kanalat az evőeszköz tartóból. Az ajtónak dőltem és kis sírás közben elkezdtem enni a fagyit, aminek következtében hamar agyfagyás állt be. Épp egy adag fagyit nyomtam magamba mikor kopogtattak az ajtómon. - Mi van? - szóltam gorombán.
- Én vagyok az hugi - szólalt meg Luhan. - Bejöhetek? - kérdezte mire én felpattantam, kikulcsoltam az ajtót és kinyitottam azt résnyire. - Jól vagy? Elkezdtél már pakolni?
- Nem Luhan nem vagyok jól. És hogy a pöcsömbe mikor most tudtam meg, hogy költözök? - erre felálltam és elővettem a bőröndömet. Kinyitottam a szekrényt és amit csak találtam belehánytam.
- Segítsek? - jött a kérdés Luhantól. Én erre csak dörmögtem egyet, ő odalépett hozzám és segített. Belőlem már majdnem kitört a sírás. - Figyelj.. Ez a te életedet fogja segíteni ha hozzám költözöl..Nem rég comebackeltünk.. Kérlek Huan.. Az életedért és az egészségedért.. - mondta mire belőlem kitört és megöleltem szorosan Luhant.
- Nem bírom már Luhan. Fei csak a szexen gondolkodik.. Folyamatosan csak közösül más fiúkkal és nincs semmi kapcsolata. Én voltam az egyetlen barátja. És most engem is elvesztett. Luhan segíts! - ez volt az első alkalom, hogy más segítségét kértem. - Nem akarok úgy élni, hogy a tüdőm korom termelő szervvé válik majd idővel és a májam miatt meghalok. Nem akarok szét kúrt lány lenni. Luhan kérlek segíts - sírtam.
- Segítek, ha te is segítesz, hogy tudjak. Mert ha mindennek ellent mondasz nem fogsz az életbe se leszokni a cigiről és a piáról.
- Benne vagyok én de akkor segíts mihelyt elmentünk hozzád.
- Rendben van. Pihenj le.. Én bepakolok neked minden dolgot.
- Köszönöm bátyó - mondtam. - Tudom elég kevésszer mondom de szeretlek.
- Én is szeretlek hugi. De most nyomás az ágyba! - mutatott mutatóujjával az ágy felé. Én mint egy kapitánynak a tiszt intettem és bebújtam. Ő odajött és betakart mintha ovis lennék. - Aludj - mondta. Én az oldalamra fordultam és csak őt néztem ahogy pakol..Aztán lassan lecsukódott a szemem és elaludtam.

Miután felkeltem azt láttam, hogy Luhan az ágyam mellett ül egy széken és engem bámul. Felültem az ágyon és megérintettem a szemeimet amik fel voltak puffadva. Luhan csak az ajtóba nézett és láttam, hogy anya ott áll. Én kicsit könnyezni kezdtem és odajött hozzám majd magához ölelt.
- Kislányom nem sokára indultok - jelentette be én pedig csak bólogattam. Feltápászkodtam az ágyamból, felvettem egy kicsit szolidabb összeállítást és utána lementem a nappaliba. - Jaj kislányom..Hiányozni fogsz - ölelt meg anya. Én csak álltam és élveztem ölelését. Szorosan hozzá bújtam majd átöleltem és megint sírni kezdtem. - Kislányom nyugodj meg. Tíz perc és indulnotok kell - mondta anya. Én csak sírtam.
- Ki megyek kicsit a kocsihoz - mondtam és kicsoszogtam. Mikor kiértem Fei Fei-t pillantottam meg - Hát te?
- Bocsánatot szeretnék kérni. Sajnálom amiért olyan voltam amilyen...
- Már mindegy..- mosolyogtam. - Nem hiszem, hogy látnánk egymást többet.
- Mi-miért? - dadogta.
- Mert elköltözöm. A bátyámhoz - mondtam neki mosolyogva. - Nem érek rá, sajnálom - mondtam és visszamentem egy bőröndömért. A szívem szakadt meg, hogy Fei Feit így ott kellett hagynom de ha elakarom 'dobni' azt az életemet a nyakába kéne ugranom és mondani, hogy menjünk bulizni? Nem. Jó volt így ahogy volt és kész.
- Indulhatunk? - jött velem szembe Luhan két bőrönddel a kezében. Én bólintottam. Anyát szorosan megöleltem és alig akartam elengedni. Sokat jelent nekem akármennyire veszekedésből áll a napunk. Beszálltam a kocsiba és letekertem az ablakot, kihajoltam és mikor elindult Luhan integetni kezdtem. A szél a hajamat az arcomba vitte ugyan de a könnyeimet nem törölte le. Csak szipogtam és közben integettem. Az ablakon majd kiestem, de nem zavart. Mikor kifordultunk az utcánkról visszaültem, feltekertem az ablakot és  néztem ki a fejemből. Sok kutyát láttam mert a környékbeliek képesek elengedni azokat a szerencsétlen állatokat.
Pár órája már utaztunk mire elértük a repteret. Luhan leparkolt-úgy látszik bérkocsi volt- és minden csomagot feladatott a repülőgépre. Felszálltunk a gépre majd elfoglaltuk a helyünket. Szerencsére egymás mellé kerültünk, de én csak beraktam a fülesemet és hallgatni kezdtem a zenét. Luhan csak ült és egy könyvet vett a kezébe ami talán japánul volt. Engem mondjuk annyira nem is érdekelt így elkezdtem magam elé bámulni-pontosabban az előttem ülő székét néztem- és közben hallgattam 2YOON ft Ilhoon- Nightmare-jét. Csak ültem és hallgattam a zenéket..unalmas volt.. Ezért inkább megpróbáltam elaludni ami ment is.
Mikor megérkeztünk én kómásan lelépegettem a lépcsőn majd beültem a taxiba amint Luhan hívott. Ő berakta a csomagokat majd ő is beszállt előre és elindultunk. Mikor megálltunk egy hatalmas épület előtt gondoltam, hogy vagy ide költözünk vagy beszól valakinek, hogy megjött. Erre kiszállt, az ajtómat kinyitotta és megkért, hogy menjek vele. Megy fiú megjelent az ajtó előtt.
- Szia Chanyeol. Ő itt a húgom - nézett rám Luhan.
- Szia - hajolt meg Chanyeol. - Szóval te vagy az a híres Huan? - mosolygott.
- Szia, igen - mosolyogtam. - Te meg az a híres Exo-K-s Channie - vigyorogtam. - Megölelhetlek?
- Természetesen - tárta ki a karjait és megöleltem. Tök jó volt nálam magasabb pasit ölelni.
- Na akkor ha befejeztétek elvinnéd a házunkhoz a csomagokat?
- Persze - szólalt meg Channie. - A húgod is velünk fog lakni?
- Nem baszki, bezárjuk őt a pincébe és mint egy foglyot úgy fogjuk tartani. Igen velünk.
- Jó na.  Kai, Baekhyun és Xiumin kivételével mindenki bent van.
- Ők hol vannak?
- Otthon - válaszolt Chanyeol és elindult a taxihoz.
- Ne hogy valami baj legyen mire haza érek! - ordította utána Luhan.- Hát igen..Ő Chanyeol - nézett rám.
- Elhiszem. Na de ide minek is kell jönni?
- A többieknek is be kell köszönni, köztük Kyungsoonak, Laynek, Chennek, Taonak és a többieknek - vigyorgott. Majd bementünk és szépen a próbaterem felé vettük az irányt. Mikor bementünk én Luhan háta mögött álltam míg mindenki leállt. - Srácok ő itt a húgom - lépett el előlem.
- Szia - köszönt egyszerre az ott álló fiú csapat.
- Helo - mosolyogtam majd egy srác lépett hozzám.
- Én Kyungsoo vagyok. Luhan általában nekem öntötte ki a szívét ha valami baj volt veled otthon - mosolygott.
- Értem - mosolyogtam majd lassan bemutatkozottt a többi tag is. Majd mikor ott végeztünk haza kocsikáztunk és mikor megérkeztünk alig hittem a szememnek.  Egy hatalmas fehér ház, csomó terasszal és egy óriási kerttel. Bementünk miközben én tátott szájjal, csigalassúsággal néztem végig a ház szinte minden kis részletét.
- Ne tátsd el ennyire a szádat. Gyere még a szobád hátra van - mondta és egy szemforgatással kísérte. Mellés szaladtam és mikor beléptem azt hiszem Chanyeol és öhm..
- Baekhyun, Chanyeol kicsit figyeljetek - szóval Baekhyun.
- Szia - mosolygott rám Chanyeol - Megint - tette hozzá kuncogva. Én csak rámosolyogtam és intettem.
- Szia - jött hozzám Baekhyun és megölelt. - Baekhyun vagyok.
- Szia. Huan vagyok - mosolyogtam rá.
- Te vagy Luhan testvére, ugye? - kérdezte egy srác a lépcső aljáról zsebre tett kezekkel.
- Ühm - bólintottam. Ő csak bólintott majd sóhajtott egyet és vissza felment és egy nagyobb ajtócsapódás hallatszott, ami felhívta a figyelmet arra, hogy 'Ő felsége egyedül kíván lenni'.
- Ő volt Kai - mutatott utána Luhan - Ne foglalkozz vele.
- Nem volt a tervemben - mondtam megfogtam a bőröndömet és felmentünk az emeletre.
- Hé várj meg - mondta Luhan és utánam ugrott.
- Hát lehet van abban valami, hogy 'Igen farkas, farkas vagyok' - emlékeztettem a Wolf dalszövegére.
- Nem vagyok farkas. Most szépen megyünk a szobádba. Kai és Chanyeol közt mármint a szobád az övék közt lesz. Mellesleg Xiumin testvére is itt fog lakni, RiRin - mondta és benyitott egy szobába. Utána mentem és megláttam egy hatalmas szobát ami lila volt és az ágy felett egy 'DREAM' felirat volt ami szerintem karácsonyfaégőkkel volt körbe rakva. Az ágy előtt egy üveg asztal volt amin újságok és egyebek voltak. Két ajtó nyílt a szobámból. Egy a fürdőbe egy pedig a teraszra. Ez a szoba isteni. Két szekrény volt a szobámba,egyiken könyvek, másikon CD-k és DVD-k. Minden egyes CD és DVD megvolt itt mint ami otthon.. Pedig azokat nem rakta el Luhan.
- Ez nagyon jó szoba Luhan, köszönöm - öleltem meg.
- Nincs mit... - nevetett majd ő is karjaiba zárt és egy puszit nyomott a fejemre.
- De szép tesrvéri pillanat - tapsolt az ajtóban valaki. Mikor odanéztem Kai lenéző tekintetével találtam magamat szembe. - Csak kár, hogy meg kell szakítanom azzal, hogy nem sokára kaja és próba. Szóval siessetek. Mellesleg Huan... én se akarok veled foglalkozni - mosolygott és elment. Ez a pasi ijesztő. De még csak nem is helyes. Sajnálom Luhanékat, hogy minden reggel ezzel a rémséggel találják szembe magukat. Egyáltalán honnan tudja mit beszéltünk? És hogy mi a nevem? Mindegy.. A nevemet könnyen megtudhatta szóval az nem érdekes, de hogy miről beszéltünk mikor már felment és be is zárta az ajtóját.. Érdekes.
- Na kis királylány.. Szépen elmondom a szabályokat...